A startertrágyázás valódi szerepe aszályos tavaszi körülmények között
- marketing82398
- 2 nappal ezelőtt
- 2 perc olvasás
Nem a legtöbb nitrogén adja a legjobb indulást
Az elmúlt évek egyre gyakoribb tavaszi vízhiányos időszakai teljesen új megvilágításba helyezték a startertrágyázás kérdését. Ilyenkor különösen fontos megérteni: a startertrágyázás célja nem egyszerűen nagy mennyiségű tápanyag kijuttatása, hanem a gyors, stresszmentes korai fejlődés támogatása.
Egy idei üzemi megfigyelés jól szemlélteti ezt a különbséget.
A két összehasonlított terület azonos vetésidővel (április 24.) került elvetésre, azonban eltérő startertechnológiával:
az egyik oldalon nagy dózisú MAS 27 került kijuttatásra (250 + kg/ha),
míg a másik oldalon 190 kg/ha 9-16-17 Humifert starter műtrágya.
A körülmények különösen szárazak voltak, alacsony talajoldattal és erősen korlátozott nedvességviszonyokkal.
Látványos különbség már korai fejlődési szakaszban is
A különbség már az állomány homogenitásában és a növények vitalitásában is jól látható volt.
Az állományfotón egyértelműen megfigyelhető:
a Humiferttel kezelt oldal egyöntetűbb,
intenzívebb korai fejlődést mutat,
míg a nagy dózisú nitrogénnél kezelt oldalon stressszre utaló tünetek jelentkeztek
A levélszélek perzselődése, a visszafogottabb növekedés és a gyengébb gyökérfejlődés mind arra utalnak, hogy a magas sóterhelés száraz talajviszonyok mellett kedvezőtlen hatást gyakorolhat a fiatal növényekre
Mi történt valójában? Startertrágyázás aszályos években
Fontos hangsúlyozni: önmagában a nitrogén nem „rossz”, a jelenség nem a termék hibája, hanem a száraz körülmények és a kijuttatott dózis együttes hatása. A probléma elsősorban a kijuttatás módjából és a körülményekből adódik.
Száraz talajviszonyok mellett a magárok közelében nagy dózisban kijuttatott, magas sóindexű nitrogénműtrágyák:
jelentős ozmotikus stresszt okozhatnak,
ronthatják a csíranövény vízfelvételét,
és lokális sókárosodást idézhetnek elő.
Ilyen körülmények között a növény nem gyorsabban indul, hanem éppen ellenkezőleg: energiát veszít a stressz kezelésére.
A starter nem „mini fejtrágya”
A startertrágyázás elsődleges feladata:
a korai gyökérfejlődés támogatása,
a gyors kezdeti fejlődés biztosítása,
valamint a stressz minimalizálása.
Ehhez nem feltétlenül a legnagyobb nitrogénadag a megfelelő megoldás.
Különösen aszályos tavaszban a kiegyensúlyozott összetételű, foszforhangsúlyos starterek előnye jelentősen felértékelődik.
Miért működhetett kedvezőbben a Humifert?
A Humifert esetében nemcsak a kiegyensúlyozott NPK-arány jelenthetett előnyt, hanem a közel 30%-os szervesanyag-tartalom is.
A humin- és fulvosavakat tartalmazó formulációk:
kedvezőbb mikro-környezetet biztosíthatnak a gyökérzónában,
javíthatják a tápanyagok mobilitását,
és alacsony talajnedvesség mellett is segíthetik azok hasznosulását.
Ez különösen fontos olyan időszakokban, amikor a talajoldat mennyisége erősen korlátozott, hiszen ilyenkor a tápanyagok diffúziós mozgása jelentősen lelassul.
A gyakorlatban ez:
gyorsabb kezdeti fejlődésben,
jobb gyökérdinamikában,
valamint homogénebb állományban jelenhet meg.
A vizsgált területen a gyökérzeten látszik igazán a különbség
A kiemelt növények összehasonlítása különösen jól mutatta a technológiák közötti eltérést.
A Humiferttel kezelt növény:
erősebb,
mélyebbre hatoló,
aktívabb gyökérzettel rendelkezett,
míg a nagy dózisú nitrogénnel kezelt növény gyökérfejlődése visszafogottabb volt.
Pedig aszályos körülmények között éppen a korai gyökérfejlődés az egyik legfontosabb termés meghatározó tényező.

A legfontosabb tanulság
A startertrágyázásnál nem az a kérdés, hogy mennyi nitrogént juttatunk ki, hanem az, hogy a fiatal növény milyen környezetben találkozik a tápanyaggal.
Száraz tavaszokon különösen fontos:
az alacsonyabb sóterhelés,
a kiegyensúlyozott összetétel,
a jó foszforellátás,
valamint a gyökérzónát támogató formuláció.
A korai fejlődésben szerzett előny ugyanis sok esetben egész szezonra meghatározza az állomány teljesítményét.








Hozzászólások