A nitrogénellátás újragondolása alacsony habitusú kukoricában

Nagyobb gyökértömeg, magasabb tőszám és könnyebb állományba jutás – ezek miatt az új hibridek tápanyag-gazdálkodása eltérő megközelítést igényel.

Az alacsony habitusú kukorica hibridek agronómiai sajátosságainak vizsgálata az elmúlt években az amerikai kukoricatermesztési kutatások egyik kiemelt területévé vált. A témában több vezető egyetem és kutatóintézet – többek között a University of Minnesota és a Purdue University – folytat több helyszínes, szántóföldi körülmények között végzett vizsgálatokat, míg a modern kukorica hibridek hosszú távú teljesítményének értékelését az Ohio Corn Performance Test több mint 50 éves adatbázisa támogatja, amely közel 53 000 hibrid × környezet kombináció eredményeit dolgozta fel.

A kutatások nem csupán az állóképesség vagy a növénymagasság kérdésére fókuszálnak, hanem az eltérő növény architektúra víz- és tápanyag-hasznosításra gyakorolt hatását is vizsgálják. A Purdue University eredményei szerint az alacsony habitusú hibridek gyökértömege akár 35–42%-kal nagyobb lehet a hagyományos hibridekhez képest, miközben a nitrogén-hasznosítás hatékonysága közel 18,5%-os javulást mutatott. A vizsgálatok arra is rámutattak, hogy ezek a hibridek a virágzást követő időszakban mintegy 20%-kal intenzívebb nitrogénfelvételre képesek, és a felvett nitrogén nagyobb hányadát a szemtermésbe építik be.

A több évjáraton, eltérő nitrogénszinteken és magas tőszámok mellett végzett kísérletek eredményei egyre inkább arra utalnak, hogy az alacsony habitusú hibridek termesztéstechnológiája – különösen tápanyag-gazdálkodási szempontból – új szemléletet igényelhet a hagyományos kukoricatermesztési rendszerekhez képest.

Kutatások szerint az alacsony habitusú kukorica hibridek nitrogén betakarítási indexe 3,5%-kal magasabb, mint a hagyományos hibrideké, ami azt jelenti, hogy a felvett nitrogén nagyobb része a szemtermésben, és kisebb része a szárban és a levelekben halmozódik fel.

Az alacsony habitusú kukorica megjelenése óta a figyelem leginkább a jobb állóképességre irányult – arra az ígéretre, hogy az állomány kevésbé dől meg egy nyári vihar során. Ahogy azonban ezek a hibridek egyre inkább kilépnek a kísérleti parcellákból és megjelennek az üzemi gyakorlatban, a termelők rájönnek, hogy az állóképesség csak egy része a történetnek.

Egy átfogó elemzés során a Minnesotai Egyetem szaktanácsadó agronómusa, Jeff Coulter arra hívta fel a figyelmet, hogy ne csak az „alacsonyabb” megjelenés alapján ítéljük meg ezeket a hibrideket (amelyek általában 2,1 méternél alacsonyabbak, míg a hagyományos hibridek 2,7–3,6 méter magasak).

Véleménye szerint sokkal fontosabb, hogy ezek a hibridek hogyan veszik fel és hasznosítják a nitrogént, más tápanyagokat és a vizet – ez lehet a kulcsa hosszú távú sikerüknek a gyakorlatban.

Eltérő gyökérarchitektúra alacsony habitusú kukoricában

A legjelentősebb különbségek a talaj alatt találhatók. A Purdue Egyetem kutatásai szerint ezek a hibridek jóval nagyobb és mélyebb gyökérrendszerrel rendelkeznek.

Egy vizsgálat kimutatta, hogy az alacsony habitusú hibridek teljes gyökértömege 35–42%-kal nagyobb, mint a hagyományos hibrideké és a gyökérzet mélyebbre hatol.

Ez a kiterjedt gyökérzóna „hálóként” működik, amely hatékonyabban képes felvenni a tápanyagokat és a vizet a tenyészidőszak során.

1. kép. Nagyobb gyökértömeg és melyre nyúló gyökérzet egy alacsony habitusú STINE hibridnél Békés megyében 2025.07.01.

„Taktikusabb” nitrogén hasznosítás alacsony habitusú kukoricában

Gyakori kérdés, hogy a kisebb növények kevesebb tápanyagot igényelnek-e. A kutatási eredmények alapján a válasz: nem feltétlenül.

Bár a termésszint hasonló a hagyományos hibridekéhez, az alacsony habitusú kukorica hatékonyabban és „taktikusabban” használja fel a nitrogént.

Főbb megállapítások:

·      Magasabb nitrogén betakarítási index: +3,5% – több N kerül a szemtermésbe.

·      Nagyobb késői N-felvétel: címerhányástól érésig 20%-kal nagyobb N-felvétel.

·      Jobb hasznosulás: a kijuttatott N 18,5%-kal nagyobb arányban hasznosul.

·      Ahogy Coulter fogalmaz: ha nagyobb a nitrogénfelvétel, akkor kevesebb marad vissza a talajban, ami csökkenti a kimosódási veszteségeket és a környezeti terhelést.

1. kép. Alacsony habitusú STINE hibrid Tiszavasváriban 2025.09.24.

A Nitrogén kijuttatás időzítése kulcskérdés

Illinois és Indiana államokban végzett kísérletek azt mutatják, hogy az alacsony habitusú hibridek különösen jól reagálnak a megosztott tápanyag-kijuttatásra.

Ha a teljes nitrogén mennyiséget vetéskor adjuk ki, az kevésbé hatékony. Ezzel szemben,

amikor a nitrogén egy részét a 6 leveles fenológiai állapotban juttatták ki, a kísérletek 60%-ában termésnövekedést tapasztaltak. A későbbi, 12 leveles kijuttatás már kevésbé volt megbízható (csak kb. 25%-ban adott többletet).

A legjobb stratégia tehát:

·      alaptrágyázás vetéskor,

·      majd jelentős fejtrágyázás 6 levél körül,

·      a dózisokat nem szabad csökkenteni!

Bár a növények alacsonyabbak, ez nem indokolja a tápanyag-dózisok csökkentését.

A teljes tápanyagigényt elsősorban a tőszám és a termésszint határozza meg, nem a növénymagasság.

Mivel az alacsony habitusú hibrideket jellemzően magasabb tőszámmal vetik (100–125 ezer növény/ha felett), a teljes N-, P- és K-igény akár még magasabb is lehet, mint a hagyományos rendszerekben.

1. kép. 100 000 szem/ha 50 cm sortávon egy solti kísérletben. A tőtávolság a sűrítés mellett is 20 cm-re nőtt kedvezőbb térállást eredményezve. Hibrid STINE 9808HP. 2026.05.07.

Három gyakorlati javaslat

1. Ne csökkentsük a dózisokat! A nagyobb gyökérzet és a magasabb tőszám teljes tápanyagellátást igényel.

2. A 6 leveles állapot kulcsfontosságú! Alaptrágyázás után célszerű egy jelentős állománykezelés 6 levél körül.

3. Végezzen saját kísérleteket! Az alacsonyabb növénymagasság lehetővé teszi a könnyebb állománykezelést és a helyspecifikus összehasonlító vizsgálatokat.

Összegzés - N kijuttatás alacsony habitusú kukoricában

Az alacsony habitusú kukorica egy új szemléletet hoz a termesztésbe:

·      stabilabb állomány,

·      erősebb gyökérrendszer,

·      hatékonyabb nitrogénhasznosítás,

·      rugalmasabb tápanyag-utánpótlás.

Mindez lehetővé teszi, hogy a nitrogént később, célzottabban juttassuk ki, ami egyszerre javíthatja a gazdaságosságot és csökkentheti a környezeti terhelést.

Szerző: Agro Masters Hungary Kft.

Felhasznált források:

·       AgWeb – Rethinking Nitrogen for Short-Stature Corn - (Jeff Coulter, University of Minnesota Extension előadásának és kutatási összefoglalójának ismertetése)

·       University of Minnesota Extension - (Short-stature kukorica hibridek tápanyag-gazdálkodási és agronómiai kutatásai)

·       Purdue University – Maize breeding strategies for increased grain yield and nitrogen use efficiency - (Gyökértömeg, nitrogén-hatékonyság és short-stature hibridek kutatási eredményei)

·       Ohio Corn Performance Test – 50 years overview - (Több mint 50 éves kukoricahibrid teljesítményvizsgálati adatbázis és agronómiai trendek)

·       18th Annual Nutrient Management Conference – Jeff Coulter előadás - (A short-stature kukorica nitrogénigényéről és tápanyag-gazdálkodásáról szóló szakmai előadás)