top of page
mesh 2 (1).png

Adatkezelési
szabályzat

Cég neve: Agro Masters Hungary Kft.

Székhely: 8692 Szőlősgyörök, Arany János u. 33

Adószám: 27788837-2-14

Cégjegyzékszám: 14-09-319159

Képviselő: Szarvas Zoltán ügyvezető

(továbbiakban: Társaság vagy Adatkezelő)
 

Jelen Szabályzat a Társaság adatkezelési tevékenységének belső szabályait tartalmazza AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETÉNEK - (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) – való megfelelés céljából.  

A Szabályzat és mellékleteinek utolsó módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a mai napon elfogadtam: Szőlősgyörök, 2023. november 10. 

I. FEJEZET - Általános rendelkezések

1. A szabályzat célja és hatálya

(1) E Szabályzat célja azon belső szabályok megállapítása és intézkedések megalapozása, amelyek biztosítják, hogy a Társaság adatkezelő és adatfeldolgozó tevékenysége megfeleljen AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETÉNEK - (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet, a továbbiakban: GDPR Rendelet) – továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) rendelkezéseinek.  

 

(2) E Szabályzat hatálya természetes személyre vonatkozó személyes adatok Társaság általi kezelésére terjed ki.

 

(3)  Egyéni vállalkozó, egyéni cég, őstermelő ügyfeleket, vevőket, szállítókat e szabályzat alkalmazásában természetes személynek kell tekinteni.  

 

(4) Szabályzat hatálya nem terjed ki az olyan személyes adatkezelésre, amely jogi személyekre vonatkozik, beleértve a jogi személy nevét és formáját, valamint a jogi személy elérhetőségére vonatkozó adatokat.  

2. Fogalommeghatározások

E Szabályzat alkalmazásában irányadó fogalom meghatározásokat a GDPR Rendelet 4. cikke tartalmazza. Ennek megfelelően emeljük ki a főbb fogalmakat:

  • 1. „személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;

  • 2. „adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;

  • 3. „az adatkezelés korlátozása”: a tárolt személyes adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából;

  • 4. „profilalkotás”: személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják;

  • 5. „álnevesítés”: a személyes adatok olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható meg, hogy a személyes 3 adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve, hogy az ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható természetes személyekhez ezt a személyes adatot nem lehet kapcsolni;

  • 6 „nyilvántartási rendszer”: a személyes adatok bármely módon – centralizált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;

  • 7. „adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja;

  • 8 „adatfeldolgozó”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel;

  • 9 „címzett”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá személyes adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak;

  • 10 „harmadik fél”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak;

  • 11 „az érintett hozzájárulása”: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez;

  • 12. „adatvédelmi incidens”: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi. 

II. FEJEZET - Az adatkezelés jogszerűségének biztosítása

3. Az adatkezelés jogszerűsége 

A GDPR Rendelet 6. cikke értelmében a személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az egyike teljesül:

  1. az érintett hozzájárulását adta, az adatkezelés szerződés teljesítéséhez szükséges,

  2. az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges,

  3. az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges,

  4. az adatkezelés közérdekű, vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat ellátásához szükséges,

  5. az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges

4. Adatkezelés az érintett hozzájárulása alapján

  1. Amennyiben a Társaság hozzájáruláson alapuló adatkezelést kíván végezni, az érintett hozzájárulását személyes adatai kezeléséhez az 1. számú melléklet szerinti adatkérő lap szerinti tartalommal és tájékoztatással kell kérni. 

  2. Hozzájárulásnak minősül az is, ha az érintett a Társaság internetes honlapjának megtekintése során bejelöl egy erre vonatkozó négyzetet, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások igénybevétele során erre vonatkozó technikai beállításokat hajt végre, valamint bármely egyéb olyan nyilatkozat vagy cselekedet is, amely az adott összefüggésben az érintett hozzájárulását személyes adatainak tervezett kezeléséhez egyértelműen jelzi. A hallgatás, az előre bejelölt négyzet vagy a nem cselekvés ezért nem minősül hozzájárulásnak.

  3. A hozzájárulás az ugyanazon cél vagy célok érdekében végzett összes adatkezelési tevékenységre kiterjed. Ha az adatkezelés egyszerre több célt is szolgál, akkor a hozzájárulást az összes adatkezelési célra vonatkozóan meg kell adni. 

  4. Ha az érintett hozzájárulását olyan írásbeli nyilatkozat keretében adja meg, amely más ügyekre is vonatkozik – pl, értékesítési, szolgáltatási szerződés megkötése - a hozzájárulás iránti kérelmet ezektől a más ügyektől egyértelműen megkülönböztethető módon kell előadni, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világos és egyszerű nyelvezettel. Az érintett hozzájárulását tartalmazó ilyen nyilatkozat bármely olyan része, amely sérti a GDPR Rendeletet, kötelező erővel nem bír.

  5. A Társaság nem kötheti szerződés megkötését, teljesítését olyan személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulás megadásához, amelyek nem szükségesek a szerződés teljesítéséhez.

  6. A hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint annak megadását.

  7. Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti. 

5.  Jogi kötelezettség teljesítésén alapuló adatkezelés  

  1. A jogi kötelezettségen alapuló adatkezelés esetén a kezelhető adatok körére, az adatkezelés céljára, az adatok tárolásának időtartamára, a címzettekre az alapul szolgáló jogszabály rendelkezései irányadók.

  2. A jogi kötelezettség teljesítése jogcímén alapuló adatkezelés az érintett hozzájárulásától független, mivel az adatkezelést jogszabály határozza meg. Az érintettel az adatkezelés 5 megkezdése előtt ez esetben közölni kell, hogy az adatkezelés kötelező, továbbá az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelő a rá vonatkozó jogi kötelezettség alapján kezeli, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. Kötelező adatkezelés esetén a tájékoztatás megtörténhet az előbbi információkat tartalmazó jogszabályi rendelkezésekre való utalás nyilvánosságra hozatalával is. 

6.   A Társaság adatkezelési tájékoztatója  

  1. A Társaság általános adatkezelési tájékoztatóját és annak kivonatát a 2. számú melléklet tartalmazza. 

  2. A Társaság valamennyi adatkezelése során köteles biztosítani az érintett jogainak gyakorlását. 

III. FEJEZET - Szerződéshez kapcsolódó adatkezelések

7. Szerződő partnerek adatainak kezelése – vevők, szállítók nyilvántartása 

  1. A Társaság a szerződés teljesítése jogcímén a szerződés megkötése, teljesítése, megszűnése, szerződési kedvezmény nyújtása céljából kezeli a vele vevőként, szállítóként szerződött természetes személyek következő adatait: 

    1. nevét

    2. lakcímét,  

    3. zékhelyének, telephelyének címét

    4. adóazonosító jelét, adószámát,

    5. személyi igazolvány számát,  

    6. telefonszámát, e-mail címét,  

    7. bankszámlaszámát,  

    8. vevőszámát (ügyfélszámát, rendelésszámát), online azonosítóját (vevők, szállítók listája, törzsvásárlási listák)

  2. Ezen adatkezelés jogszerűnek minősül akkor is, ha az adatkezelés a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges (pl.: árajánlat kérés, vásárlói érdeklődés).

  3. A személyes adatok címzettjei: a Társaság ügyfél kiszolgálással kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalói, könyvelési, adózási feladatokat ellátó munkavállalói, és adatfeldolgozói.

  4. A személyes adatok tárolásának időtartama: a szerződés teljesítését, megszűnését követő a Számviteli tv. 169. §-a alapján 8 év. 6

  5. Az érintett természetes személlyel az adatkezelés megkezdése előtt tájékoztatni kell az adatkezelésére irányadó szabályokról. Amennyiben írásbeli szerződéskötésre kerül a sor, a tájékoztatás minden esetben írásban, a szerződés, illetve a megrendelés visszaigazolásának a részeként történik, melynek javasolt szövegét jelen Szabályzat 5. számú melléklete tartalmazza. 

8. Jogi személy ügyfelek, vevők, szállítók természetes személy képviselőinek elérhetőségi adatai 

  1. A kezelhető személyes adatok köre: a természetes személy neve, címe, telefonszáma, email címe, online azonosítója.

  2. A személyes adatok kezelésének célja: a Társaság jogi személy partnerével kötött szerződés teljesítése, üzleti kapcsolattartás, jogalapja: a szerződés megkötése és teljesítése.

  3. A személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái: a Társaság ügyfélszolgálattal kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalói.

  4. A személyes adatok tárolásának időtartama: az üzleti kapcsolat, illetve az érintett képviselői minőségének fennállását követő 2 évig.

  5. Az érintett természetes személlyel az adatkezelés megkezdése előtt tájékoztatni kell az adatkezelésére irányadó szabályokról. Amennyiben írásbeli szerződéskötésre kerül a sor, a tájékoztatás minden esetben írásban, a szerződés, illetve a megrendelés visszaigazolásának a részeként történik, melynek javasolt szövegét jelen Szabályzat 5. számú melléklete tartalmazza. 

9.  Adatkezelés a Társaság webáruházában 

  1. A Társaság által működtetett webáruházban történő vásárlás távollévők között kötött szerződésnek minősül, figyelemmel az Elker. törvényre és a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendeletre. Webáruházban történő vásárlás esetén az adatkezelés jogcíme a szerződés teljesítése.

  2. Webáruházban történő vásárlás esetén az adatkezelés jogalapja lehet a szerződés teljesítése.

  3. Az Elker. törvény 13/A.§ (1) bekezdése alapján az Társaság a szolgáltató az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés létrehozása, tartalmának meghatározása, módosítása, teljesítésének figyelemmel kísérése, az abból származó díjak számlázása, valamint az azzal kapcsolatos követelések érvényesítése céljából kezelheti a webáruházban regisztráló, vásárló azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és lakcímet. Az Elker. törvény 13/A. § (2) bekezdése alapján a Társaság számlázás céljából kezelheti az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos természetes személyazonosító adatokat, adószámot, lakcímet, szállítási címet, valamint a szolgáltatás, megrendelés igénybevételének időpontjára, időtartamára és helyére vonatkozó adatokat. Ezen túlmenően a Társaság kezelheti a webáruházban regisztráló, vásárló   telefonszámát, e-mail címét, bankszámlaszámát, online azonosítóját.

  4. A személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái: a Társaság ügyfélszolgálattal, pénzüggyel, szállítással,  marketing tevékenységével  kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalói, adatfeldolgozóként, a Társaság adózási, könyvviteli feladatait ellátó vállalkozás munkavállalói, az adó és számviteli kötelezettségek teljesítése céljából,  a Társaság IT szolgáltatója munkavállalói a tárhelyszolgáltatás teljesítése céljából, a futárszolgálat munkavállalói a szállítási adatok vonatkozásában.

  5. A személyes adatok tárolásának időtartama: a vásárlás évét követő év 8 év a Számviteli tv. 169. § előírásainak megfelelően.

  6. A webáruházban történő vásárlás során az Adatkezelési tájékoztatót (2. számú melléklet) egy linkkel elérhetővé kell tenni. 

IV. FEJEZET - Hozzájáruláson alapuló adatkezelések

10. Látogatói adatkezelés a Társaság weboldalán, tájékoztatás sütik (cookie) alkalmazásáról 

  1. A honlapra látogatót a honlapon tájékoztatni kell a sütik alkalmazásáról, és ehhez – a technikailag elengedhetetlenül szükséges munkamenet (session) sütik kivételével – a hozzájárulását kell kérni. 

  2. A süti (angolul cookie) egy olyan adat, amit a meglátogatott weboldal küld a látogató böngészőjének (változónév-érték formában), hogy az eltárolja és később ugyanaz a weboldal be is tudja tölteni a tartalmát.

  3. Egy felhasználónak az elektronikus hírközlő végberendezésén csak az érintett felhasználó világos és teljes körű – az adatkezelés céljára is kiterjedő – tájékoztatását követő hozzájárulása alapján lehet adatot tárolni, vagy az ott tárolt adathoz hozzáférni (az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 155. § (4) bekezdése).  Ez alapján a Társaság weboldalán az első látogatáskor egy rövid összefoglalót kell adni a látogató számára a sütik alkalmazásáról, és egy linken keresztül utalni kell a teljes körű tájékoztató elérhetőségére (2. számú melléklet szerinti adatkezelési tájékoztató). E tájékoztatóval a Társaság biztosítja, hogy a látogató a weboldal információs társadalommal összefüggő szolgáltatásainak igénybevétele előtt és az igénybevétel során bármikor megismerhesse, hogy a Társaság mely adatkezelési célokból mely adat fajtákat kezel, ideértve az igénybe vevővel közvetlenül kapcsolatba nem hozható adatok kezelését is.

  4. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Elker tv.) 13/A. § (3) bekezdése szerint a szolgáltató a szolgáltatás nyújtása céljából kezelheti azon személyes adatokat, amelyek a szolgáltatás nyújtásához technikailag elengedhetetlenül szükségesek. A szolgáltatónak az egyéb feltételek azonossága esetén úgy kell megválasztania és minden esetben oly módon kell üzemeltetnie az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtása során alkalmazott eszközöket, hogy személyes adatok kezelésére csak akkor kerüljön sor, ha ez a szolgáltatás nyújtásához és az e törvényben meghatározott egyéb célok teljesüléséhez feltétlenül szükséges, azonban 8 ebben az esetben is csak a szükséges mértékben és ideig. 

11. Hírlevél szolgáltatáshoz kapcsolódó adatkezelés

  1. A weboldalon a hírlevél szolgáltatásra regisztráló természetes személy az erre vonatkozó négyzet bejelölésével adhatja meg kifejezett előzetes hozzájárulását személyes adatai kezeléséhez. Tilos a négyzet előre bejelölése. A feliratkozás során az Adatkezelési tájékoztatót (2. melléklet) egy linkkel elérhetővé kell tenni. A hírlevélről az érintett a hírlevél „Leiratkozás” alkalmazásának használatával, vagy írásban, vagy e-mailben tett nyilatkozattal bármikor leiratkozhat, amely a hozzájárulás visszavonását jelenti. Ilyen esetben a leiratkozó minden adatát haladéktalanul törölni kell. A leiratkozás után tilos újabb hírlevelet küldeni a leiratkozó számára.

  2. A kezelhető személyes adatok köre: a természetes személy neve (vezetéknév, keresztnév), e-mail címe.

  3. A személyes adatok kezelésének célja: hírlevél küldése a Társaság termékei, szolgáltatásai tárgyában, reklámanyag küldése

  4. Az adatkezelés jogalapja: az érintett hozzájárulása.

  5. A személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái: a Társaság ügyfélszolgálattal, marketing tevékenységével kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalói, adatfeldolgozóként a Társaság IT szolgáltatója munkavállalói a tárhelyszolgáltatás teljesítése céljából.

  6. A személyes adatok tárolásának időtartama: a hírlevél-szolgáltatás fennállásáig, vagy az érintett hozzájárulása visszavonásáig (törlési kérelméig).  

12.   Direkt marketing célú adatkezelés 

  1. Ha külön törvény eltérően nem rendelkezik, reklám természetes személynek, mint címzettnek közvetlen megkeresése módszerével (közvetlen üzletszerzés), így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján – a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 6. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel – kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult.

  2. Az adatkezelés jogalapja: az érintett hozzájárulása.

  3. A személyes adatok kezelésének célja a Társaság tevékenységéhez kapcsolódó direkt marketing tevékenység folytatása, azaz reklámkiadványok, hírlevelek, aktuális ajánlatok nyomtatott (postai) vagy elektronikus formában (e-mail) történő rendszeres vagy időszakonkénti megküldése a regisztrációkor megadott elérhetőségekre.

  4. A Társaság által reklám-címzetti megkeresés céljára kezelhető személyes adatok köre: a természetes személy neve, címe, telefonszáma, e-mail címe, online azonosító. 9

  5. A személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái: a Társaság ügyfélszolgálattal kapcsolatos feladatokat ellátó munkavállalói, adatfeldolgozóként a Társaság IT szolgáltatója szerverszolgáltatást végző munkavállalói, postai kézbesítés esetén a Posta munkavállalói.

  6. A személyes adatok tárolásának időtartama: a hozzájárulás visszavonásáig.

  7. A direkt marketing célú adatkezeléshez való hozzájárulásra a jelen szabályzat 1. melléklete szerinti adatkérő lap alkalmazható.  

13. Marketing célú megjelenésekhez kötődő adatkezelések

  1. Ezen adatkezelések célja a Társaság tevékenységéhez kapcsolódó nyomtatásban, illetve online felületeken történő reklámozás elősegítése. Ilyen jellegű adatkezelés jogalapja csakis az érintett hozzájárulása lehet.

  2. Az adatkezelés során érintett lehet: szerződéses partner, munkavállaló, harmadik fél, tehát bárki, aki önként vállalja a reklámban való részvételét. (3) Az adatok köre: név, fénykép, videófelvétel.

  3. A címzettek köre: a marketing célú megjelenéseket biztosító felületek – különösen honlap, közösségi média, nyomtatott reklámanyagok - tekintetében adatfeldolgozónak minősülő személyek.

  4. Az adatok tárolásának időtartama: hozzájárulás visszavonásáig.

  5. Az adatkezeléshez való hozzájárulásra a jelen szabályzat 1. melléklete szerinti adatkérő lap alkalmazható.  

V. FEJEZET - Jogi kötelezettségen alapuló adatkezelések

14.  Adatkezelés adó- és számviteli kötelezettségek teljesítése céljából  

  1. A Társaság jogi kötelezettség teljesítése jogalapján, törvényben előírt adó és számviteli kötelezettségek teljesítése (könyvelés, adózás) céljából kezeli a vevőként, szállítóként vele üzleti kapcsolatba lépő természetes személyek törvényben meghatározott adatait.

  2. A kezelt adatok: - az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. (Áfa tv.) 169. § -a alapján különösen: adószám, név, cím, adózási státusz;  - a Számviteli tv. 167. §-a alapján: név, cím, a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása; 10 - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján (Szja tv.): vállalkozói igazolvány száma, őstermelői igazolvány száma, adóazonosító jel.

  3. A személyes adatok címzettjei: a Társaság adózási, könyvviteli, bérszámfejtési, társadalombiztosítási feladatait ellátó munkavállalói és adatfeldolgozói.

  4. A személyes adatok tárolásának időtartama a Számviteli tv. 169. §-a alapján a jogalapot adó jogviszony megszűnését követő 8 év.  

15.  Kifizetői adatkezelés  

  1. A Társaság jogi kötelezettség teljesítése jogalapján, törvényben előírt adó és járulékkötelezettségek teljesítése (adó, adóelőleg és járulékok megállapítása, bérszámfejtés, társadalombiztosítási, nyugdíj ügyintézés) céljából kezeli azon érintettek – munkavállalók, családtagjaik, foglalkoztatottak, egyéb juttatásban részesülők – adótörvényekben előírt személyes adatait, akikkel kifizetői kapcsolatban áll. 

  2. A kezelt adatok körét az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. tv. (Art.) 50.§-a határozza meg, külön is kiemelve ebből: a természetes személy természetes személyazonosító adatait (ideértve az előző nevet és a titulust is), nemét, állampolgárságát, a természetes személy adóazonosító jelét, társadalombiztosítási azonosító jelét (TAJ szám). 

  3. A személyes adatok címzettjei: a Társaság adózási, bérszámfejtési, társadalombiztosítási (kifizetői) feladatait ellátó munkavállalói és adatfeldolgozói. 

  4. A személyes adatok tárolásának időtartama a Számviteli tv. 169. §-a alapján a jogalapot adó jogviszony megszűnését követő 8 év.  

16.  A Levéltári törvény szerint maradandó értékű iratokra vonatkozó adatkezelés 

  1. A Társaság jogi kötelezettsége teljesítése jogalapján kezeli a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (Levéltári törvény) szerint maradandó értékűnek minősülő iratait abból a célból, hogy a Társaság irattári anyagának maradandó értékű része épségben és használható állapotban a jövő nemzedékei számára is fennmaradjon.

  2. Az adatok tárolásának időtartama: a közlevéltár részére történő átadásig. 

  3. A személyes adatok címzettjei: a Társaság vezetője, iratkezelést, irattárazást végző munkavállalója, a közlevéltár munkatársa. 

VI. FEJEZET - Adatbiztonsági intézkedések

17. Adatbiztonsági intézkedések 

  1. A Társaság valamennyi célú és jogalapú adatkezelése vonatkozásában a személyes adatok biztonsága érdekében köteles megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek a GDPR Rendelet és az Infotv., érvényre juttatásához szükségesek.

  2. Az Adatkezelő az adatokat megfelelő intézkedésekkel védi a véletlen vagy jogellenes megsemmisítés, elvesztés, megváltoztatás, sérülés, jogosulatlan nyilvánosságra hozatal vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférés ellen.

  3. A Társaság a személyes adatokat bizalmas adatként minősíti és kezeli. A munkavállalókkal a személyes adatok kezelésére vonatkozóan titoktartási kötelezettséget ír elő, amelyre a 6. számú melléklet szerinti kikötést kell alkalmazni.   A személyes adatokhoz való hozzáférést a Társaság jogosultsági munkakörökhöz igazodóan korlátozza.

  4. A Társaság az informatikai rendszereket jelszóval, illetve tűzfallal védi és vírusvédelemmel látja el.

  5. A Társaság az elektronikus adatfeldolgozást, nyilvántartást számítógépes program útján végzi, amely megfelel az adatbiztonság követelményeinek. A program biztosítja, hogy az adatokhoz csak célhoz kötötten, ellenőrzött körülmények között csak azon személyek férjenek hozzá, akiknek a feladataik ellátása érdekében erre szükségük van.

  6. A személyes adatok automatizált feldolgozása során az adatkezelő és az adatfeldolgozó további intézkedésekkel biztosítja: a) a jogosulatlan adatbevitel megakadályozását; b) az automatikus adatfeldolgozó rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés segítségével történő használatának megakadályozását; c) annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy a személyes adatokat adatátviteli berendezés alkalmazásával mely szerveknek továbbították vagy továbbíthatják; d) annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy mely személyes adatokat, mikor és ki vitte be az automatikus adatfeldolgozó rendszerekbe (naplózás); e) a telepített rendszerek üzemzavar esetén történő helyreállíthatóságát és f) azt, hogy az automatizált feldolgozás során fellépő hibákról jelentés készüljön.

  7. A Társaság a személyes adatok védelme érdekében gondoskodik az elektronikus úton folytatott bejövő és kimenő kommunikáció ellenőrzéséről.

  8. A Társaság által kezelt személyes adatok interneten történő megosztása szigorúan tilos!

  9. A munkahelyen és a Társaság eszközein fájl letöltő-, játék-, csevegő-, szexuális szolgáltatásokat kínáló oldalak látogatása szigorúan tilos!

  10. Külső forrásból kapott vagy letöltött, nem engedélyezett programok használata tilos!

  11. A folyamatban lévő munkavégzés, feldolgozás alatt lévő iratokhoz csak az illetékes ügyintézők férhetnek hozzá, a személyzeti, a bér- és munkaügyi, valamint egyéb személyes adatokat tartalmazó iratokat biztonságosan elzárva kell tartani.

  12. Biztosítani kell az adatok és az azokat hordozó eszközök, iratok megfelelő fizikai védelmét  

VII. FEJEZET - Adatvédelmi incidensek kezelése

18. Adatvédelmi incidens fogalma 

  1. Adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi (GDPR Rendelet 4. cikk 12.).

  2. Adatvédelmi incidens során sérül a titoktartási kötelezettség, a hozzáférhetőség és az integritás. Márpedig ezek a GDPR Rendelet szerint is fontos alapelvek, melyek betartása elsődleges feladata az Adatkezelőnek.

  3. A leggyakrabban előforduló incidensek lehetnek például: a laptop vagy mobil eszközök elvesztése, személyes adatok nem biztonságos tárolása, adatok nem biztonságos továbbítása (eltévedt levél), ügyfél- és vevő- partnerlisták illetéktelen másolása, továbbítása, szerver elleni támadások, honlap feltörése, teszt rendszerben éles adatokkal dolgoznak, adat továbbítás nyílt formátumban, közös hozzáférések használata, selejtezés esetén a háttértárolók nem sterilizálása, üzemzavar. 

19. Adatvédelmi incidensek kezelés, orvoslása 

  1. Adatvédelmi incidensek megelőzése, kezelése, a vonatkozó jogi előírások betartása a Társaság cégvezetőjének a feladata.

  2. Az informatikai rendszereken naplózni és elemezni kell a hozzáféréseket és hozzáférési kísérleteket.

  3. Amennyiben a társaság ellenőrzésre jogosult munkavállalói a feladataik ellátása során adatvédelmi incidenst észlelnek, haladéktalanul értesíteniük kell a Társaság vezetőjét, valamint az erre kijelölt személyt.

  4. A Társaság munkavállalói kötelesek jelenteni a Társaság vezetőjének, vagy a munkáltatói jogok gyakorlójának, ha adatvédelmi incidenst, vagy arra utaló eseményt észlelnek.

  5. Adatvédelmi incidens bejelentése esetén a Társaság vezetője – az informatikai szakember bevonásával – haladéktalanul megvizsgálja a bejelentést, ennek során azonosítani kell az incidenst, el kell dönteni, hogy valódi incidensről, vagy téves riasztásról van szó. Meg kell vizsgálni és meg kell állapítani:

    • az incidens bekövetkezésének időpontját és helyét,

    • az incidens leírását, körülményeit, hatásait, az incidens során kompromittálódott adatok körét, számosságát,

    • a kompromittálódott adatokkal érintett személyek körét,

    • az incidens elhárítása érdekében tett intézkedések leírását,

    • a kár megelőzése, elhárítása, csökkentése érdekében tett intézkedések leírását.

  6. Adatvédelmi incidens bekövetkezése esetén az érintett rendszereket, személyeket, adatokat 13 be kell határolni és el kell különíteni és gondoskodni kell az incidens bekövetkezését alátámasztó bizonyítékok begyűjtéséről és megőrzéséről. Ezt követően lehet megkezdeni a károk helyreállítását és a jogszerű működés visszaállítását.

  7. Az adatvédelmi incidens megfelelő és kellő idejű intézkedés hiányában fizikai, vagyoni vagy nem vagyoni károkat okozhat a természetes személyeknek, többek között a személyes adataik feletti rendelkezés elvesztését vagy a jogaik korlátozását, a hátrányos megkülönböztetést, a személyazonosság-lopást vagy a személyazonossággal való visszaélést, a pénzügyi veszteséget, az álnevesítés engedély nélküli feloldását, a jó hírnév sérelmét, a szakmai titoktartási kötelezettség által védett személyes adatok bizalmas jellegének sérülését, illetve természetes személyeket sújtó egyéb jelentős gazdasági vagy szociális hátrányt.

  8. Amint az Adatkezelő tudomására jut az adatvédelmi incidens, azt indokolatlan késedelem nélkül, és ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi incidens a tudomására jutott, bejelenteni köteles az illetékes felügyeleti hatóságnál, kivéve, ha az elszámoltathatóság elvével összhangban bizonyítani tudja, hogy az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. Ha a bejelentés 72 órán belül nem tehető meg, abban meg kell jelölni a késedelem okát, az előírt információkat pedig – további indokolatlan késedelem nélkül – részletekben is közölni lehet.

  9. Az érintettet az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, annak érdekében, hogy megtehesse a szükséges óvintézkedéseket. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell annak leírását, hogy milyen jellegű az adatvédelmi incidens, valamint az érintett a természetes személynek szóló, a lehetséges hátrányos hatások enyhítését célzó javaslatokat. Az érintettek tájékoztatásáról az észszerűség keretei között a lehető leghamarabb gondoskodni kell, szorosan együttműködve a felügyeleti hatósággal, és betartva az általa vagy más érintett hatóságok például bűnüldöző hatóságok által adott útmutatást.

  10. Meg kell bizonyosodni arról, hogy az összes megfelelő technológiai védelmi és szervezési intézkedés végrehajtásra került-e, egyrészt az adatvédelmi incidens haladéktalan megállapítása, másrészt a felügyeleti hatóságnak történő bejelentés és az érintett sürgős értesítése érdekében. Azt, hogy az értesítésre indokolatlan késedelem nélkül került-e sor, különösen az adatvédelmi incidens jellegére és súlyosságára, valamint annak az érintettre gyakorolt következményeire, illetve hátrányos hatásaira figyelemmel kell megállapítani. A felügyeleti hatóságnak történt bejelentést az e rendeletben meghatározott feladataival és hatásköreivel összhangban történő beavatkozását eredményezheti.

  11. Ha a bejelentés nem történik meg 72 órán belül, mellékelni kell hozzá a késedelem igazolására szolgáló indokokat is. Az adatfeldolgozó az adatvédelmi incidenst, az arról való tudomásszerzését követően indokolatlan késedelem nélkül bejelenti az Adatkezelőnek.

  12. A bejelentésben legalább:

    •  ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, beleértve – ha lehetséges – az érintettek kategóriáit és hozzávetőleges számát, valamint az incidenssel érintett adatok kategóriáit és hozzávetőleges számát;

    • közölni kell az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit; 

    • ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket;

    • ismertetni kell az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett 14 intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.

 

Jelen szabályzat 7. számú melléklete tartalmazza az incidens bejelentő papír alapú űrlapot. 

20. Adatvédelmi incidensek nyilvántartása 

  1. Az adatvédelmi incidensekről nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza:

    • az érintett személyes adatok körét,

    • az adatvédelmi incidenssel érintettek körét és számát,

    • az adatvédelmi incidens időpontját,

    • az adatvédelmi incidens körülményeit, hatásait,

    • az adatvédelmi incidens orvoslására megtett intézkedéseket,

    • az adatkezelést előíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat. (2)

A nyilvántartásban szereplő adatvédelmi incidensekre vonatkozó adatokat 5 évig meg kell őrizni. 

VIII. FEJEZET - Adatvédelmi hatásvizsgálat és előzetes konzultáció

21.  Adatvédelmi hatásvizsgálat és előzetes konzultáció 

  1. Ha az adatkezelés valamely – különösen új technológiákat alkalmazó – típusa, figyelemmel annak jellegére, hatókörére, körülményére és céljaira, valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, akkor az adatkezelő az adatkezelést megelőzően hatásvizsgálatot végez arra vonatkozóan, hogy a tervezett adatkezelési műveletek a személyes adatok védelmét hogyan érintik. Olyan egymáshoz hasonló típusú adatkezelési műveletek, amelyek egymáshoz hasonló magas kockázatokat jelentenek, egyetlen hatásvizsgálat keretei között is értékelhetőek.

  2. Ha az adatvédelmi hatásvizsgálat megállapítja, hogy az adatkezelés az adatkezelő által a kockázat mérséklése céljából tett intézkedések hiányában valószínűsíthetően magas kockázattal jár, a személyes adatok kezelését megelőzően az adatkezelő konzultál a felügyeleti hatósággal.

  3. Adatvédelmi hatásvizsgálatot különösen az alábbi esetekben kell elvégezni: - természetes  személyekre vonatkozó egyes személyes jellemzők olyan módszeres és kiterjedt értékelése, amely automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is –alapul és amelyre a természetes személy tekintetében joghatással bíró vagy a természetes személyt hasonlóképpen jelentős mértékben érintő döntések épülnek, - személyes adatok különleges  kategóriái kezelésének esetében, - - nyilvános helyek nagymértékű, módszeres megfigyelése esetében, jogszabály által előírt egyéb esetekben.

  4. Az adatvédelmi hatásvizsgálat minimális tartalma:

    • a tervezett adatkezelési műveletek módszeres leírása és az adatkezelés céljainak ismertetése, beleértve adott esetben az adatkezelő által érvényesíteni kívánt jogos érdeket,

    • az adatkezelés céljaira figyelemmel az adatkezelési műveletek szükségességi és arányossági vizsgálata, 

    • az érintett jogait és szabadságait érintő kockázatok vizsgálata és a kockázatok kezelését célzó intézkedések bemutatása, ideértve a GDPR rendelkezéseivel való  összhang igazolását szolgáló, az érintettek és más személyek jogait és jogos  érdekeit figyelembe vevő garanciákat, biztonsági intézkedéseket  és mechanizmusokat.

  5. Az adatkezelőnek nem kell végeznie hatásvizsgálatot abban az esetben, ha

    • az adatkezelés valószínűsíthetően nem jár magas kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, 

    • az adatkezelés a jellegét, hatókörét, körülményét és céljait tekintve nagyon hasonlít olyan adatkezelésre, amelyről már készült adatvédelmi hatásvizsgálat. Ilyen esetekben felhasználhatók a hasonló adatkezelés adatvédelmi hatásvizsgálatának eredményei.

    • az adatkezelési műveleteket felügyeleti hatóság meghatározott, azóta változatlan feltételek mellett 2018 májusa előtt ellenőrizte, - amennyiben az adatkezelés jogi kötelezettségen vagy közhatalmi jogosítvány gyakorlásának jogcímén történik, jog szabályozza az adott adatkezelési műveletet és a jogalap megállapítása során már készült adatvédelmi hatásvizsgálat (kivéve, ha a tagállam kimondta, hogy az adatkezelési műveletet megelőzően hatásvizsgálatot szükséges végezni),

    • az adatkezelés szerepel azoknak az adatkezelési műveleteknek a (felügyeleti hatóság által összeállított) nem kötelező jegyzékében, amelyekre vonatkozóan nem kell adatvédelmi hatásvizsgálatot végezni. 

  6. Az adatvédelmi hatásvizsgálat menetét az adatkezelő a törvényi előírások figyelembevételével saját maga határozza meg. Amennyiben a cég nem tud megfelelő intézkedéseket hozni a kockázatok elfogadható szintre való csökkentésére (tehát a fennmaradó kockázatok továbbra is jelentősek), akkor kötelező konzultálni a felügyeleti hatósággal.

  7. Az adatvédelmi hatásvizsgálat és előzetes konzultáció részletes szabályaira a GDPR Rendelet 35-36. cikkei és az Infotv. rendelkezései irányadók. 

IX. FEJEZET - Az érintett személy jogai

22. Tájékoztatás az érintett jogairól 

  1. Az érintett jogai röviden összefoglalva:

    1. átlátható tájékoztatás, kommunikáció és az érintett joggyakorlásának elősegítése

    2. előzetes tájékozódáshoz való jog – ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik

    3. az érintett tájékoztatása és a rendelkezésére bocsátandó információk, ha a személyes adatokat az adatkezelő nem tőle szerezte meg

    4. az érintett hozzáférési joga

    5. a helyesbítéshez való jog

    6. a törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)

    7. az adatkezelés korlátozásához való jog a személyes adatok helyesbítéséhez vagy törléséhez, illetve az adatkezelés korlátozásához kapcsolódó értesítési kötelezettség

    8. az adathordozhatósághoz való jog

    9. a tiltakozáshoz való jog 

    10. automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben, beleértve a profilalkotást korlátozások

    11. az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről

    12. a felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog (hatósági jogorvoslathoz való jog)

    13. a felügyeleti hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog

    14. az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog 

  2. ​Az érintett jogai részletesen

    1. Átlátható tájékoztatás, kommunikáció és az érintett joggyakorlásának elősegítése

      1. Az Adatkezelőnek az érintett részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó valamennyi információt és minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva kell nyújtania, különösen a gyermekeknek címzett bármely információ esetében. Az információkat írásban vagy más módon – ideértve adott esetben az elektronikus utat is – kell megadni. Az érintett kérésére szóbeli tájékoztatás is adható, feltéve, hogy más módon igazolták az érintett személyazonosságát.

      2. Az Adatkezelőnek elő kell segítenie az érintett jogainak a gyakorlását.

      3. Az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet a jogai gyakorlására irányuló kérelme nyomán hozott intézkedésekről. E határidő a GDPR Rendeletben írt feltételekkel további két hónappal meghosszabbítható, amelyről az érintettet tájékoztatni kell.

      4. Ha az Adatkezelő nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával.

      5. Az Adatkezelő az információkat és az érintett jogairól szóló tájékoztatást és intézkedést díjmentesen biztosítja, azonban egyes esetekben vannak kivételek, ezen szabályozás alól: Ha az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, az adatkezelő, figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre: a) észszerű összegű díjat számíthat fel, vagy b) megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést. A kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó jellegének bizonyítása az adatkezelőt terheli. 17 személy

      6. Ha az adatkezelőnek megalapozott kétségei vannak a kérelmet benyújtó természetes kilétével kapcsolatban, további, az érintett személyazonosságának megerősítéséhez szükséges információk nyújtását kérheti. Az átlátható tájékoztatás, kommunikáció és az érintett jogainak gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat a GDPR Rendelet 12. cikke tartalmazza. 

    2. Előzetes tájékozódáshoz való jog, ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik

      1. Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezeléssel összefüggő tényekről és információkról az adatkezelés megkezdését megelőzően tájékoztatást kapjon. Ennek keretében az érintettet tájékoztatni kell: - az adatkezelő és képviselője kilétéről és elérhetőségeiről, - - az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségeiről (ha van ilyen), a személyes adatok tervezett kezelésének céljáról, valamint az adatkezelés jogalapjáról, - jogos érdek érvényesítésén alapuló adatkezelés esetén, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeiről, - a személyes adatok címzettjeiről – akikkel a személyes adatot közlik -, illetve a címzettek kategóriáiról, ha van ilyen; - adott esetben annak tényéről, hogy az Adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat.

      2. A tisztességes és átlátható adatkezelés biztosítása érdekében az Adatkezelőnek az érintettet a következő kiegészítő információkról kell tájékoztatnia: - a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól; - az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az Adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról; - az érintett hozzájárulásán alapuló adatkezelés esetén arról, hogy a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;

        • a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról;

        • arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e,

        • valamint, hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni,

        • továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása;

        • az automatizált döntéshozatal tényéről, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikáról, és arra vonatkozóan érthető információkról, hogy az ilyen Adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.

      3. Ha az Adatkezelő a személyes adatokon a gyűjtésük céljától eltérő célból további adatkezelést kíván végezni, a további adatkezelést megelőzően tájékoztatnia kell az érintettet erről az eltérő célról és minden releváns kiegészítő információról. Az előzetes tájékozódáshoz való jog részletes szabályait a GDPR Rendelet 13. cikke 18 tartalmazza. ​

    3. ​Az érintett tájékoztatása és a rendelkezésére bocsátandó információk, ha a személyes adatokat az Adatkezelő nem tőle szerezte meg. 

      1. Ha az Adatkezelő a személyes adatokat nem az érintettől szerezte meg, az érintettet az adatkezelőnek a személyes adatok megszerzésétől számított legkésőbb egy hónapon belül; ha a személyes adatokat az érintettel való kapcsolattartás céljára használják, legalább az érintettel való első kapcsolatfelvétel alkalmával; vagy ha várhatóan más címzettel is közlik az adatokat, legkésőbb a személyes adatok első alkalommal való közlésekor tájékoztatnia kell az előbbi pontban írt tényekről és információkról, továbbá az érintett személyes adatok kategóriáiról, valamint a személyes adatok forrásáról és adott esetben arról, hogy az adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak-e.

      2. A további szabályokra az előzetes tájékozódáshoz való joggal kapcsolatban írtak irányadók. E tájékoztatás részletes szabályait a GDPR Rendelet 14. cikke tartalmazza. E tájékoztatás részletes szabályait a GDPR Rendelet 14. cikke tartalmazza. 

    4. Az érintett hozzáférési joga

      1. Az érintett jogosult arra, hogy az Adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és az előbbi 2-3. pontban írt kapcsolódó információkhoz hozzáférést kapjon.

      2. Ha személyes adatoknak harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a továbbításra vonatkozóan a GDPR Rendelet 46. cikk szerinti megfelelő garanciákról. 

      3. Az Adatkezelőnek az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére kell bocsátania. Az érintett által kért további másolatokért az Adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, ésszerű mértékű díjat számíthat fel. Az érintett hozzáférési jogára vonatkozó részletes szabályokat a GDPR Rendelet 15. cikke tartalmazza. 

    5. ​A helyesbítéshez való jog

      1. A helyesbítéshez való jog érvényesülése érdekében az Adatkezelő, ha az általa, illetve a megbízásából vagy rendelkezése alapján eljáró adatfeldolgozó által kezelt személyes adatok pontatlanok, helytelenek vagy hiányosak, azokat - különösen az érintett kérelmére - haladéktalanul pontosítja vagy helyesbíti, illetve ha az az adatkezelés céljával összeegyeztethető, az érintett által rendelkezésére bocsátott további személyes adatokkal vagy az érintett által a kezelt személyes adatokhoz fűzött nyilatkozattal kiegészíti.

      2. Az Adatkezelő mentesül a fenti kötelezettség alól, ha 19 - - a pontos, helytálló, illetve hiánytalan személyes adatok nem állnak rendelkezésére és azokat az érintett sem bocsátja rendelkezésére, vagy az érintett által rendelkezésére bocsátott személyes adatok valódisága kétséget kizáróan nem állapítható meg.

    6.  A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”)

      1. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az Adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje ha

        • célja megszűnt vagy az adatok további kezelése már nem szükséges az adatkezelés céljának megvalósulásához;

        • az érintett visszavonja a hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;

        • az érintett tiltakozik az adatkezelése ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre;

        • a személyes adatokat jogellenesen kezelték;

        • a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;

        • a személyes adatok gyűjtésére közvetlenül gyermeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor;

        • határozott, vagy jogszabályban előírt, vagy hozzájárulás esetén ott meghatározott időtartam eltelt.

      2. A törléshez való jog nem érvényesíthető, ha az adatkezelés szükséges

        • a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;

        • az Adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az Adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából;

        • a népegészségügy területét érintő közérdek alapján;

        • a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben a törléshez való jog valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy

        • jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez. A törléshez való jogra vonatkozó részletes szabályokat a GDPR Rendelet 17. cikke tartalmazza. 

    7. ​ Az adatkezelés korlátozásához való jog

      1. Az adatkezelés korlátozása esetén az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.

      2. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül: 20 - az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az Adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát; - az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását; - az Adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy - az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az Adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

      3. Az adatkezelés korlátozásának feloldásáról az érintettet előzetesen tájékoztatni kell. A korlátozáshoz való jogra vonatkozó részletes szabályokat a GDPR Rendelet 18. cikke tartalmazza.

    8. A személyes adatok helyesbítéséhez vagy törléséhez, illetve az adatkezelés korlátozásához kapcsolódó értesítési kötelezettség

      1. Az Adatkezelő minden olyan címzettet tájékoztat valamennyi helyesbítésről, törlésről vagy adatkezelés-korlátozásról, akivel, illetve amellyel a személyes adatot közölték, kivéve, ha ez lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel. Az érintettet kérésére az Adatkezelő tájékoztatja e címzettekről.

    9.  Az adathordozhatósághoz való jog

      1. A GDPR Rendeletben írt feltételekkel az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa az Adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja (lehetőség szerint bármilyen adathordozón, pendrive-on vagy CD-n, vagy akár e-mail formájában), továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná azt az adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta, ha - - az adatkezelés hozzájáruláson vagy szerződésen alapul; és az adatkezelés automatizált módon történik.

      2. Az érintett kérheti a személyes adatok adatkezelők közötti közvetlen továbbítását is.

      3. Az adathordozhatósághoz való jog gyakorlása nem sértheti a törléshez való jogot („az elfeledtetéshez való jogot”). Az adathordozhatósághoz való jog nem alkalmazandó abban az esetben, ha az adatkezelés közérdekű vagy az Adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítványai gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. E jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait. Az adathordozhatósághoz való jogra vonatkozó részletes szabályokat a GDPR Rendelet 20. cikke tartalmazza.

    10. A tiltakozáshoz való jog

      1. Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak közérdeken, közfeladat végrehajtásán (GDPR Rendelet 6. cikk (1) e)), vagy jogos érdeken (GDPR Rendelet 6. cikk f)) alapuló kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezéseken alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az Adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az Adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

      2. Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik.  Ha az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők.

      3. Ezen jogokra legkésőbb az érintettel való első kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni annak figyelmét, és az erre vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más információtól elkülönítve kell megjeleníteni.

      4. Ha a személyes adatok kezelésére tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból tiltakozhasson a rá vonatkozó személyes adatok kezelése ellen, kivéve, ha az adatkezelésre közérdekű okból végzett feladat végrehajtása érdekében van szükség. A tiltakozáshoz való jogra vonatkozó részletes szabályokat a GDPR Rendelet 21. cikke tartalmazza.

    11. Automatizált döntéshozatal egyedi ügyekben, beleértve a profilalkotást

      1. Az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené.

      2. Ez a jogosultság nem alkalmazandó abban az esetben, ha a döntés: - az érintett és az adatkezelő közötti szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges; - meghozatalát az adatkezelőre alkalmazandó olyan uniós vagy tagállami jog teszi lehetővé, amely az érintett jogainak és szabadságainak, valamint jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő intézkedéseket is megállapít; vagy - az érintett kifejezett hozzájárulásán alapul. Ezen jogra vonatkozó részletes szabályokat a GDPR Rendelet 22. cikke tartalmazza. 

    12. Korlátozások

      1. Az Adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jog jogalkotási intézkedésekkel korlátozhatja a jogok és kötelezettségek (GDPR Rendelet 12-22. cikk, 34. cikk és 5. cikk) hatályát, ha a korlátozás tiszteletben tartja az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát, valamint az alábbiak védelméhez szükséges és arányos intézkedés egy demokratikus társadalomban:

        • nemzetbiztonság;

        • honvédelem;

        • közbiztonság;

        • bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése vagy a vádeljárás lefolytatása, illetve büntetőjogi szankciók végrehajtása, beleértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését;

        • az Unió vagy valamely tagállam egyéb fontos, általános közérdekű célkitűzései, különösen az Unió vagy valamely tagállam fontos gazdasági vagy pénzügyi érdeke, beleértve a monetáris, a költségvetési és az adózási kérdéseket, a népegészségügyet és a szociális biztonságot;

        • a bírói függetlenség és a bírósági eljárások védelme; a szabályozott foglalkozások esetében az etikai vétségek megelőzése, kivizsgálása, felderítése és az ezekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása;

        • a közhatalmi feladatok ellátásához kapcsolódó ellenőrzési, vizsgálati vagy szabályozási tevékenység;

        • az érintett védelme vagy mások jogainak és szabadságainak védelme; polgári jogi követelések érvényesítése. 

    13. ​Az érintett tájékoztatása az adatvédelmi incidensről

      1. Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az adatkezelőnek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az érintettet az adatvédelmi incidensről. E tájékoztatásban világosan és közérthetően ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, és közölni kell legalább a következőket: - az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit; - ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket; - ismertetni kell az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.

      2. Az érintettet nem kell tájékoztatni, ha a következő feltételek bármelyike teljesül: - az Adatkezelő megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazták, különösen azokat az intézkedéseket – mint például a titkosítás alkalmazása –, amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat; - az Adatkezelő az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett, magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg; - a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ilyen esetekben az 23 érintetteket nyilvánosan közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását. 

    14. ​A felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog (hatósági jogorvoslathoz való jog)

      1. Az érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti a GDPR Rendeletet.  Az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, köteles tájékoztatni az ügyfelet a panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről és annak eredményéről, ideértve azt is, hogy az ügyfél jogosult bírósági jogorvoslattal élni. 

    15. ​A felügyeleti hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog

      1.  Az egyéb közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok sérelme nélkül, minden természetes és jogi személy jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra a felügyeleti hatóság rá vonatkozó, jogilag kötelező erejű döntésével szemben.

      2. Az egyéb közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra, ha az illetékes felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panasszal, vagy három hónapon belül nem tájékoztatja az érintettet a benyújtott panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről.

      3. A felügyeleti hatósággal szembeni eljárást a felügyeleti hatóság székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani.

      4. Ha a felügyeleti hatóság olyan döntése ellen indítanak eljárást, amellyel kapcsolatban az egységességi mechanizmus keretében a Testület előzőleg véleményt bocsátott ki vagy döntést hozott, a felügyeleti hatóság köteles ezt a véleményt vagy döntést a bíróságnak megküldeni. 

    16. Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog

      1. A rendelkezésre álló közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok – köztük a felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog – sérelme nélkül, minden érintett hatékony bírósági jogorvoslatra jogosult, ha megítélése szerint a személyes adatainak e rendeletnek nem megfelelő kezelése következtében megsértették az e rendelet szerinti jogait.

      2. Az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szembeni eljárást az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tevékenységi helye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani. Az ilyen eljárás megindítható az érintett szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bírósága előtt is, kivéve, ha az Adatkezelő vagy az adatfeldolgozó valamely tagállamnak a közhatalmi jogkörében eljáró közhatalmi szerve. 

X. FEJEZET – Záró rendelkezések

23.   A Szabályzat megállapítása és módosítása 

  1. A Szabályzat megállapítására és módosítására a Társaság ügyvezetője jogosult. 

24.   24.  Intézkedések a szabályzat megismertetése  

  1. Jelen Adatvédelmi Szabályzat rendelkezéseit a Társaság köteles a weboldalára látogató természetes személyek, illetve a webshopban vásárló partnerek számára egyértelműen és könnyen elérhető módon közzétenni. A szabályzatot úgy kell elérhetővé tenni, hogy annak megismerése a szolgáltatások igénybevételét megelőzően vagy azzal egyidejűleg biztosított legyen. A Társaság az adatkezelési tájékoztató elolvasására és elfogadására vonatkozó lehetőséget a honlapon és a webshop felületén is biztosítja. A szabályzat megismerését szolgáló közzététel módját és helyét jelen dokumentum 6. számú melléklete tartalmazza. 

Mellékletek letöltése

bottom of page