AZ ŐSZI KÁPOSZTAREPCE 2025-ÖS ÁLLAPOTA

Országos helyzetkép 181 helyszín megfigyelése alapján

Az Agronómiai Kalendár országos felmérésének és értékelésének összefoglalója

1. Időjárási előzmények – aszályból indultunk, heterogén őszi esőkkel

A 2025-ös repceállományok fejlődését országosan az határozta meg, hogy egy rendkívül száraz nyár után fordultunk rá az őszre. A mélyebb talajrétegek vízhiánya a szezon elején minden térségben meghatározó volt, még akkor is, ha az őszi csapadék időben és térben jelentős eltérést mutatott.

Szeptember A csapadék elsősorban Nyugat- és Észak-Magyarországon érkezett jelentősebb mennyiségben. Ez a felső 20–30 cm talajréteget átáztatta, ami kedvezett a korai vetéseknek. Keleten, délkeleten és a Duna–Tisza közén a csapadék szórványos, lokális volt.

Október A hónap első fele országosan száraz és meleg volt → több helyen poros magágy, vontatott kelés. Október végére érkezett egy országosabb csapadékhullám, amely javította a felső talajrétegek vízellátását, de a mélyebb szelvények feltöltődése alig indult meg.

November Az őszi időszak egészét tekintve az ország nagy részén átlag alatti csapadék hullott. A mélyebb talajrétegek (50–100 cm) vízhiánya szinte minden térségben fennmaradt, különösen az Alföld középső és déli részén.

Az elmúlt napok esőzései országosan javítják a felső talajréteg állapotát. Ha a tél további csapadékot hoz, a mélyebb rétegek vízhiánya akár jelentősen mérséklődhet, ami a tavaszi repcenövekedés szempontjából döntő tényező lehet.

2. Mit jelentett ez a repce számára?

A repce kifejezetten érzékeny a folyamatos vízellátásra, így a szezonkezdet időjárása közvetlenül hatott a kezdeti fejlődésre.

Pozitív hatások A szeptemberi csapadékot kapó területeken (főként: Nyugat–Dunántúl, Északkelet egyes részei) egyenletes és gyors kelés volt jellemző. Sok gazdaságban már október elején szép tőlevélrózsák alakultak ki, jó kezdeti gyökéralappal.

Negatív hatások Az ország jelentős részén (különösen: Alföld közepe, Duna–Tisza köze, Dél-Alföld részei): sekély gyökérzet, mert a gyökér hamar elérte a száraz réteget, heterogén kelés, magágy- és időjárásfüggő különbségekkel, stresszes, szélverésre emlékeztető levéltünetek, időszakos tápanyag-felvételi korlátok (N, S, B).

Összességében országos szinten nagy variabilitású, közepes indulóállapotú repcetáblák jellemezték az őszt.

3. Ideális őszi repcefejlettség – a 10/80-as szabály jelentősége

A repce télállósága és tavaszi terméspotenciálja a tél kezdetére két kritikus paramétertől függ:

Gyökérnyakvastagság: 10 mm

Talajborítottság: 80%

A gyökérnyak vastagsága nem lineárisan, hanem térfogatarányosan befolyásolja a tápanyag- és szénhidrátkészletet: a 10 mm-es gyökérnyak akár négyszer több tartalékot jelent, mint az 5 mm-es.

4. Országos felmérés 181 helyszínen – Mit mutatnak az adatok?

4.1. Bórhiány – jelentős és pozitív fordulat

2024-ben a bejárt területek 41%-ában volt bórhiány.

Bórhiányos gyökérnyak aránya 2024 ősz Forrás: Agronómiai Kalendár

2025-ben ez az arány mindössze 12%.

Bórhiányos gyökérnyak aránya 2025 ősz Forrás: Agronómiai Kalendár

Ez országosan komoly és kedvező változás.

A bórhiány csökkenése azt jelenti, hogy a repcék gyökérnyaka egészségesebb,  jobban bírják a téli stresszt, és a tavaszi újraindulásuk is kiegyenlítettebb lehet.

4.2. Gyökérnyak vastagság – továbbra is komoly országos gyengeség

A felmérés szerint 2025-ben az állományok 30%-ában a gyökérnyak 3 mm-nél vékonyabb volt. Ez minden térséget érintett, különösen: Dél-Alföld, Duna–Tisza köze, Dunántúl keleti része. Ezek az állományok nagy hátrányból indulnak a télbe, és még kedvező téli csapadék esetén is korlátozott mértékben képesek felzárkózni.

Gyökérnyak vastagság megoszlása 2024-ben Forrás: Agronómiai Kalendár

Gyökérnyak vastagság megoszlása 2025-ben Forrás: Agronómiai Kalendár

4.3. Talajborítottság – enyhe javulás, de még mindig gyenge

2024 őszén: optimális borítottság az állományok 13%-ában:

Repce állomány borítottság alakulása 2024-ben Forrás: Agronómiai Kalendár

2025 őszén: optimális borítottság 21%-ban:

Repce állomány borítottság alakulása 2025-ben Forrás: Agronómiai Kalendár

A javulás országos jelenség, leginkább ott, ahol: szeptemberben időben jött az eső, megfelelő volt a magágy, korai vetést alkalmaztak.

5. Országos repce összkép 2025 őszén

A repce fejlettsége közepes, nagy táblán belüli és térségenkénti különbségekkel.

A bórhiány visszaszorulása egyértelműen pozitív országos trend.

A gyökérnyak vastagság és borítottság még mindig messze elmarad az ideálistól.

A mélyebb talajrétegek vízhiánya országosan fennáll — bár a most érkező csapadék és a téli utánpótlás ezt mérsékelheti.

A táblák mintegy harmada fejletlen és magas tavaszi kockázattal indul.

6. Kilátások 2025/26-ra – két forgatókönyv a tél várható csapadéka alapján

6.1. Ha a tél csapadékos lesz

A mélyebb talajrétegek feltöltődhetnek →Jó tavaszi újraindulás, erősebb gyökérnövekedés.

A kezdetben gyengébb állományok egy része felzárkózhat.

Magasabb tavaszi N-hasznosulás.

Kiegyenlítettebb növekedés március–áprilisban.

Javasolt technológia:

megosztott N, gyorsan hasznosuló S és B a szármegindulás előtt.

6.2. Ha a tél száraz marad

A mélyrétegű vízhiány megmarad →Korai tavaszi vízstressz, akadozó tápanyagfelvétel.

Alacsonyabb becőszám, gyengébb oldalágképzés.

Térségenként eltérő, de érezhető terméskockázat.

Javasolt technológia:

gyökérstimuláció (P, Zn, biostimulátor), óvatosan indított, két–három lépcsős N,

vízstressz-csökkentő lombkezelések, tavaszi kezelések időzítése „esőablakokhoz” igazítva.

7. Összegzés: mit várhatunk országos szinten a 2025/26-os repce szezonban?

A repce jelenlegi állapota országosan közepes, térségenként nagy különbségekkel.

A bórhiány nagyon kedvezően visszaszorult, ez erősíti a télállóságot.

A gyökérnyak vastagság és borítottság továbbra is korlátozó tényező.

A mélyebb talajrétegek vízhiánya még jelen van, de ha a tél csapadékos lesz, ennek kockázata jelentősen csökkenhet.

A tavaszi terméspotenciál döntő tényezője:

a tél és kora tavasz csapadéka + az időjáráshoz igazított tápanyag- és növényvédelmi stratégia.

A professzionális repcetermesztés sikerének feltétele a folyamatos állapot követés.

Az Agronómiai Kalendár program ezt 181 helyszínen bizonyította; tavasszal is folytatjuk a monitorozást.