ARATÁS UTÁNI SZÁMVETÉS: AZ ÚJ SZEZON MEGALAPOZÁSA
- marketing82398
- 2025. szept. 1.
- 3 perc olvasás
Az aratási időszak lezárultával elérkezik a pillanat, amikor érdemes visszatekinteni az elmúlt szezonra. A tudatos számvetés lehetőséget ad arra, hogy átgondoljuk, mely döntéseink és gyakorlataink járultak hozzá a sikerekhez, illetve min lehet változtatni, hogy eredményesebbek legyünk. Bár bizonyos külső tényezőket – mint az időjárás vagy a piaci viszonyok – nem tudunk befolyásolni, döntéseink elemzése révén értékes tanulságokat vonhatunk le.
A KORAI FEJLŐDÉS JELENTŐSÉGE
A növények korai fejlődési szakasza meghatározó hatással van a majdani eredményre és hozamra. Nincs ez másképp a búza esetében sem.
A „MAJD KIKEL A HÓ ALATT” HOZZÁLLÁS ÁRA
A korábban széles körben elfogadott nézet, miszerint a búza kelése akár a tél folyamán is megtörténhet, mára már nem állja meg a helyét. A jelenlegi termesztéstechnológiai és hozamcélok mellett ez a hozzáállás jelentős termésveszteséggel járhat.
Az őszi fejlődés kulcsfontosságúvá vált: csak a megfelelő időben elinduló bokrosodás és gyökérváltás biztosíthatja a magas kalászszámot, amely a hozam egyik legmeghatározóbb tényezője. Ma már azt tekintjük optimálisnak, ha a búzaállomány az ősz végére eléri a 60–70%-os borítottságot. Ez azt jelenti, hogy már az ősz folyamán megindul a bokrosodás és a gyökérváltás.
A búza terméseredményét további 3 tényező befolyásolja.
A korai fejlődésen kívül nagy hatással van a terméseredményre a kalászok száma, a kalászon belüli szemek száma is fontos, de kisebb mértékben befolyásolja a hozamot. Az ezermagtömeg hatása a legcsekélyebb, ugyanakkor nem elhanyagolandó.
A HOZAM AKÁR 30%-A A KORAI FEJLŐDÉSEN MÚLIK
Az Agro Kalendár keretében folyamatosan nyomon követjük a búza fejlődésének kulcsfontosságú szakaszait - a keléstől egészen a tarlókezelésig. Vizsgálataink során különös figyelmet fordítottunk az állomány áttelelés utáni fejlettségi állapotára, valamint a szárbaindulás kezdetére.
Az áttelelő állomány borítottsága és a bokrosodás végén elinduló szárbaindulás mértéke is komoly hatással van a hozamra. A két tényező együttesen akár 30% hozamtöbbletet is eredményezhet.
93 helyszín megfigyelései alapján, ha az állomány borítottsága 30 % alatt marad a kora-tavaszra, akkor 6t/ha alatti hozamot realizálhatunk. Ha elérjük az optimális 60-70%-os borítottsági állapotot, akkor már sokkal jobb esélyekkel érhetünk el egy magasabb, akár 7-8 t/ha feletti hozamot.
A BOKROSODÁS VÉGE ÉS A SZÁRBAINDULÁS KEZDETE KÖZÖTTI 2-3 HÉT A LEGFONTOSABB IDŐSZAK
A megfelelő bokrosodáson túl kulcsfontosságú, hogy az oldalhajtásokból minél kevesebb abortálódjon, vagyis a lehető legtöbb hajtás belépjen a szárbaindulás fázisába. Ebben az érzékeny időszakban nagyon fontos a búza kondíciójának fenntartása.
A célzott tápanyagutánpótlás, valamint a növény- és gyökéraktiváló kezelések alkalmazása segíthet abban, hogy a növények megfelelő erőnlétben lépjenek a generatív fejlődési szakaszba. Ez a technológiai odafigyelés közvetlenül hozzájárulhat a kalászszám növeléséhez, és ezáltal a terméshozam maximalizálásához.
A 63 helyszínen végzett kora tavaszi felméréseink alapján, a szárbaindulás során az az ideális, ha a növény 5-6 oldalhajtást is képes kalászt hozó hajtássá nevelni.
TÉLI ÉS KORA-TAVASZI FEJLETTSÉG A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN
A klímaváltozás hatásai egyre markánsabban érezhetőek a búza korai fejlődési szakaszában is. A tartós téli fagyok megszűnésével a növények nem vonulnak hosszabb nyugalmi állapotba, így az őszi fejlődés és a tél alatti aktivitás szerepe felértékelődik. Ezzel párhuzamosan a tavaszi időjárás egyre szelesebb és szárazabb, ami fokozott stresszt jelent a fiatal állomány számára.
A zöldítés mellett szóló érvek – mint a talajélet javítása és a vízmegtartás elősegítése – egy jól fejlett búzaállománnyal is elérhetőek.
Amennyiben az állomány borítottsága eléri a 70–80%-ot, a talajfelszín kevésbé van kitéve a szárító hatású tavaszi időjárásnak. A zártabb korai állományfejlettség nemcsak mikroklimatikus védelmet nyújt, hanem kedvezőbb feltételeket teremt a korai fejtrágyák hasznosulásához is.
A MAGAS, STABIL 2026-OS HOZAM ALAPJAI
A 2026-os szezon előtt érdemes a korábbi tapasztalatokat összegezni és a tápanyag-utánpótlási technológiai kulcspontokat meghatározni, ami segít megalapozni a következő szezon eredményeit.
Alaptrágyázás: Gondoskodnunk kell a 70–80%-os lombborítottság eléréséhez szükséges biomassza előállításához nélkülözhetetlen tápanyagokról, különös figyelmet fordítva a nitrogén- és kénellátásra.
Tavaszi fejtrágyázás: A tápanyagellátást úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a búza zavartalan kora tavaszi fejlődését – különösen a bokrosodás végén és a szárbaindulás kezdetén. A harmonikus tápanyagellátás érdekében célszerű kihasználni a lombon keresztüli mikroelem-pótlás lehetőségeit is (pl. cink, réz), ezáltal csökkentve a hajtásabortáció kockázatát.
Gyökérfejlődés támogatása: A tavaszi regeneráció során támogassuk gyökér aktivátorok alkalmazásával a gyökérzet fejlődését. 2025-ben a jó gyökérzet a tenyészidő későbbi szakaszában is nagyon fontossá vált, mikor az elmaradó májusi-júniusi esők miatt a növények a talaj mélyebb rétegeiben lévő vízkészletek felhasználására is rászorultak.
E kulcspontok figyelembevételével jelentősen növelhetjük az esélyeinket a stabilan jövedelmező búzatermesztésre. A vetésszerkezet átalakulása – különösen a kukorica visszaszorulása – arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy a kalászosokat, különösen a búzát, stratégiai jelentőségű növényként kezeljék. Ennek a szemléletváltásnak a szakmai támogatásához érdemes igénybe venni az Agro Masters szaktanácsadóinak közreműködését.
Hozzászólások