A mezei pocok (Microtus arvalis) gradációjának, kártételének kezelése az őszi vetésű kultúrákban

Az ökológiai egyensúly felborulása

A magyarországi szántóföldi növénytermesztés egyik legnagyobb biotikus kockázati tényezője a mezei pocok. A faj populációdinamikájára jellemző a 3–5 éves ciklusonként jelentkező gradáció, azonban az utóbbi években – a 2024-2025-ös szezont is beleértve – ez a ciklikusság felborult. A klímaváltozás okozta szárazabb, enyhe telek és a táplálékbázis folyamatos rendelkezésre állása miatt a rágcsálók reprodukciós rátája az extrém tartományba tolódott.

Súlyos Mezei pocok fertőzés a táblaszegélyen 2026. január

Mezei pocok kártétel és gazdasági küszöbérték

A mezei pocok kártétele nem csupán a zöldtömeg elfogyasztására korlátozódik. Az őszi kalászosokban és repcében a növények gyökérnyaki részének rágásával a teljes növény pusztulását okozza. A fertőzöttség gócpontokból indul (jellemzően a mezsgyék és évelő pillangósok felől), majd a tábla belseje felé terjed.

Mikor kell védekeznünk

A védekezést akkor kell megkezdeni, ha a fertőzöttség mértéke eléri a veszélyességi küszöbértéket:

• Normál időszakban: 2-3 lakott járat / 100 m²

• Gradációs időszakban: 1 lakott járat / 100 m² (a megelőzés érdekében)

A védekezést segítő környezeti és technológiai tényezők

A rugalmas védekezés alapja az integrált szemlélet (IPM). A pockok felszaporodását az alábbi tényezők segítik elő, melyeket a gazdálkodási gyakorlatban korrigálni szükséges:

1. Talajművelés: A minimum-tillage és no-till rendszerek kedveznek a járatrendszerek megmaradásának. A tarlóhántás és a mélyebb talajmunka mechanikailag gyéríti az állományt.

2. Mezsgyekezelés: A táblaszélek „rezervátum” funkciójának megtörése kaszálással vagy tisztító műveléssel.

3. Biológiai faktorok: A ragadozó madarak (ölyvek, vércsék, baglyok) napi szinten akár 15-20 egyedet is elfogyaszthatnak. T-fák kihelyezésével támogathatjuk a madarak vadászatát. Ez nem helyettesíti a kémiai védelmet súlyos fertőzésnél, de lassítja a populáció növekedését.

Kémiai intervenció és jogszabályi környezet / mezei pocok kártétel

A 2026-os évben a gazdálkodók két fő irányvonal mentén védekezhetnek:

• Járatkezelés (lokális): Cink-foszfid hatóanyagú készítményekkel. Ez munkaigényes, de környezetkímélő, mivel a hatóanyag a járatban marad.

• Felületi kezelés (szükséghelyzeti): Súlyos fertőzöttség esetén a Nébih által időszakosan engedélyezett véralvadásgátló készítmények (pl. klórfacinon hatóanyag, pl: Pocok Tox Max, Rodent Stop) alkalmazhatóak. Itt kiemelten fontos a vadállomány (különösen az őzek és mezei nyulak) védelme, amit vadriasztó adalékanyagokkal vagy éjszakai kijuttatással kell támogatni.

Összegezve - mezei pocok kártétel elleni védekezés

A mezei pocok elleni védekezés nem szezonális, hanem egész éves feladat. A precíziós gazdálkodás (drónos monitoring és NDVI térképek) segítségével a gócpontok már korai szakaszban azonosíthatóak, így a vegyszerfelhasználás minimalizálható, miközben a hatékonyság nő. A 2026-os tavaszi szezonban a folyamatos monitoring és a gyors beavatkozás a termésbiztonság záloga.