Talajvédelmi 
tervezés

• A mezőgazdasági területek vízrendezését is minden esetben talajvédelmi terv készítésének kell megelőznie. A tervet ebben az esetben is szakértőnek kell készítenie, hiszen a kedvezőtlen vizek elvezetése mellett a talaj elemzések során általában kémiai talajhibák is fel szoktak merülni. A sikeres növénytermesztés érdekében a terület komplex javításának második lépcsőjében kémiai talajjavítási tervet is szoktunk végezni.

Bármilyen ültetvényről van is szó annak gyökere sokkal mélyebbre hatol, mint általában a szántóföldi kultúráké, viszont a fajok, fajták eltérő talajkörnyezetben érzik jól magukat és ennek megfelelően jól avagy gyengén teljesítenek. Ezért a talaj ismerete nem csak a tápanyagok megfelelő mennyiségű és arányú feltöltéséhez, de az alany megválasztásához legalább annyira fontos.

Talajvédelmi terv készítése során nem csak a felső 30 cm-es mélységből veszünk mintát és végzünk talajvizsgálatot, mint általában egy szántóföldi kultúra tápanyag-gazdálkodási technológiájának tervezéséhez, hanem szelvényt ásunk és a talajrétegek részletes értékelése után, a talaj átfogó ismeretének tudatában teszünk javaslatot az ültetvény hosszú távú eredményességét meghatározó dolgokra.

Az öntözéshez szükséges talajvédelmi tervben alapvetően az öntözővíz minőségét és annak hatásait elemezzük a talaj ismeretének viszonylatában, hiszen például egy magas sótartalmú öntözéssel könnyen okozhatunk másodlagos szikesedést, amely hatására a talaj veszít a termőképességéből és több kárt okozunk magas beruházási költséggel mint hasznot. A vizsgálatok során mintázzuk és elemezzük a talajszelvény szintjeit, a talajvíz és öntözővíz minőségét, hogy az öntözés ne gátja, hanem biztosítéka legyen az eredményes gazdálkodásnak.

Sokan nem számolnak az öntözéssel kimosódó kalcium veszteséggel. A terv elkészítése során az öntözési normák meghatározása mellett mi megvizsgáljuk a talajban lévő kalcium mennyiségét is és szükség esetén javaslatot teszünk a talaj meszezésére.

Hígtrágyázás engedélyezésénél a tervezés elsődleges célja a talajban lévő tápanyagok és a hígtrágyában lévő tápanyagok meghatározása. E mellett szükséges megállapítani a talajvíz nitrát-felhalmozódásának és a talaj savanyodásának kockázatait. Ehhez meg kell vizsgálni a talajvíz szintjét, a termőtalaj mélységét, vízösszefolyások lehetőségét, a talaj fizikai, kémiai paramétereit és a tápelemek mennyiségét, valamint a hígtrágya minőségét. A tervben nem csak a hígtrágyázás lehetőségéről és módjáról készítünk javaslatot, hanem a javasolt kiegészítő műtrágyázásról is.