Tapasztalatok a búzaállományok felméréséről
- marketing82398
- May 19
- 3 min read
FÓKUSZBAN A HOZAMBIZTONSÁG
Május elejétől folytatódik Agronómiai Kalendár programunk keretében a kalászosok nyomonkövetése. Megérkeztek az első visszajelzések az állományok állapotfelméréséről.
Fontos azonban leszögezni, hogy ezek az eredmények nem tekinthetőek reprezentatívnak, 45 helyszínen folytattunk országszerte vizsgálatokat. Az állományok állapota helyenként jelentősen eltérhet egymástól, hiszen az ország különböző részein a búzának eltérő kihívásokkal kellett eddig szembenéznie.
ÉRTÉKMÉRŐ VIZSGÁLATI PONTOK: homogenitás, hajtásszám és szárbaindulás
A felmérés keretében vizsgáljuk az állományok homogenitását, a tövenkénti hajtások számát és a szárbaindulás minőségét. Ezek olyan adottságok, amelyek nagy hatással lesznek a majdani betakarítási eredményekre.
A szárbaindulás megkezdésével több, a hozamot befolyásoló tényező már eldőlt. A vizsgálat célja kettős: egyrészt a szárbaindulás minőségének értékelése, másrészt az eredmények alapján olyan technológiai döntések meghozatala, amelyekkel még befolyásolható a termés mennyisége és minősége.
Az eddigi tapasztalatok alapján az állományok homogenitása tízből nyolc esetben megfelelő. Ez azt jelenti, hogy az állományok többségében a növények közötti konkurencia alacsony, így az állományok képesek hatékonyan kihasználni a rendelkezésre álló terméspotenciált.
A tövenkénti hajtások száma közvetlen összefüggésben áll a várható kalász számmal, így ez az egyik legmeghatározóbb tényező a terméshozam szempontjából. Általánosságban elmondható, hogy ha egy növény kevesebb mint 2 hajtást hoz, az gyenge állapotot jelez, míg az 5 feletti hajtásszám kifejezetten jónak számít.
A jelenlegi felmérés 45 különböző helyszín adatai alapján készült és az átlagos tövenkénti hajtásszám megközelíti a 4,3-at. Ez alapján elmondható, hogy az állományok többsége kielégítő állapotban van.
A felmérés részeként kiemelt figyelmet fordítunk a hajtásabortáció jelenségére is, amely komoly kockázatot jelenthet a terméshozam szempontjából. A búza a szárbaindulás során minden súlyosabb környezeti helyzetre (tápanyag, vízhiány) a hajtások abortációjával reagálhat. A vizsgálataink alapján nem tapasztaltunk súlyos hajtásszám-veszteséget az állományokban.
A márciusban hullott csapadék jelentős mértékben hozzájárult a talajok vízkészletének feltöltődéséhez, ami április elejére összességében kedvező talajnedvességi állapotot eredményezett. Ez április végéig biztosította az állományok megfelelő vízellátását, annak ellenére, hogy április második felében nagyon meleg napok is előfordultak.
HOZAMKILÁTÁSOK ALAKULÁSA
Májusban a többször előforduló hidegbetörések miatt a hőmérséklet az átlag alatt alakul. Az ország északkeleti térségeiben még fagyok is előfordultak, amelyek stresszhatást gyakoroltak a búzaállományokra.
Az alacsonyabb hőmérséklet elfedi a vízhiány okozta kockázatot, de a probléma a hőmérséklet várható emelkedésével fokozódhat, nő a búza „megszorulásának” kockázata.
Az őszi vetésű növényállományokban egyre nagyobb területen tapasztalható enyhe aszály, amely a Kisalföldön, valamint a Körösök és a közép-Tisza vidékén már közepes mértéket is elért. Ez az állapot különösen aggasztó a szemfejlődés időszakának közeledtével, mivel a vízhiány ebben a fázisban jelentős terméscsökkenést okozhat.
A kialakult helyzetre való tekintettel a termesztéstechnológiai döntések során kiemelt figyelmet kell fordítani a hozambiztonságra. A cél, hogy a rendelkezésre álló vízkészletek és tápanyagok hatékony felhasználásával minimalizáljuk a stresszhatások negatív következményeit.
Az aszályos időszakban különösen fontos, hogy mérsékeljük az állományok leromlását és a korai elöregedés kockázatát. Ha sikerül fenntartani a növények jó kondícióját, az lehetőséget teremt arra, hogy a későbbiekben esetlegesen kedvezőbbre forduló környezeti feltételeket a növények hatékonyabban ki tudják használni.
Ezért a növényvédelem során figyelnünk kell a lombozat és a kalász egészségére, a harmonikus tápanyagellátására és akár a növénykondicionálásra.
Ebben az időszakban nagyon nehéz egy-egy állomány további technológiai lépéseiről egyedül dönteni. Ilyen helyzetekben különösen hasznos lehet a „több szem többet lát” elv alkalmazása.
Érdemes szakértői támogatást igénybe venni: kérje ki Agro Masters szaktanácsadója véleményét! Közösen elvégzett állományfelmérés keretében – az Agro Kalendár program segítségével – megalapozott, közös döntést hozhatnak a hozambiztonság és a terméspotenciál maximalizálása érdekében.
Comentarios