top of page

2022 évi talajvizsgálatok átfogó elemzése

Updated: Mar 8, 2023

Laboratóriumunkban évente sokezer mintát vizsgálunk, melyből jelen cikkünkben a 0-40 cm szelvényből vett talajminták bővített vizsgálatának eredményét elemezzük. A minták az ország teljes területéről, de nem homogén eloszlásból származnak.



Összesen 15 270 db mintából 6 734 db csernozjom termőhelyi besorolású, tehát a legjobb adottságú talajok képezték a vizsgált mintaállomány 44% -át (1. ábra).




Az első vizsgált paraméter, ami a vizsgálati jegyzőkönyvekben a szemünk elé kerül általában a talaj kémhatása, azaz pH

értéke. A vizsgált csernozjomok semleges, illetve gyengén lúgos kémhatásúak, ami ideális a tápanyagfelvétel szempontjából, ugyanakkor a barna erdőtalajok egésze (2. ábra) és a kötött réti talajok nagy része gyengén savanyú, savanyú vagy erősen savanyú tartományba esik. Ha a kémhatás mellett megnézzük a mészellátottsági értékeket azt láthatjuk, hogy még a csernozjomok 34%-a is gyengén mészhiányos (3. ábra) állapotban van, ami már jelzi a művelt réteg elsavanyodási folyamatát. A barna erdőtalajok egésze, míg a többi talajtípus vizsgált mintáinak túlnyomó része mészhiányos. A mészhiány, illetve savanyú pH esetében romlik a talaj puffer kapacitása, tápanyags


zolgáltató képessége (4. ábra), és ezzel együtt romlik a kijuttatott műtrágyák hatékonysága is. Ezen talajok meszezése nagyon fontos a talaj termőképességének javítása, illetve fenntart


ása érdekében. Szakértelmet kíván a megfelelő meszezőanyag (Talajaktivátorok) és a dózis megválasztása. Ehhez érdemes szaktan


ácsadó segítségét kérni (Kapcsolat).







Az Arany-féle kötöttség KA értékéből (5. ábra) következtethetünk, hogy milyen talajszerkezeti elemek vannak túlsúlyban az adott talajban. Az agyag, nehézanyag talajok kálium szolgáltató képessége alacsony, míg a homok, homokos-vályog talajokban a nitrogén és kén kimosódási vesztesége lehet magas.


A humusz értéket a talaj szerves anyag tartalmából származtatjuk és a humuszból határozzuk meg a nitrogénellátottságot is. Sajnos a vizsgált minták csupán 23%-ánál mértünk jó és 3%-ánál igen jó humusz értékeket és ezek a paraméterek a csernozjom talajok eseténi is csak 26% illetve 2 %-ra változnak. A humusz értéke a talajminták harmada esetében közepes és minden talajtípusnál kb. 40%-ban a gyenge és igen gyenge tartományba esik (6. ábra). A humusz megőrzés érdekében javasoljuk a talaj minél kevesebb mozgatását, a szármaradványok visszaforgatását, takarónövények szakszerű használatát, szervestrágyázást, szervesanyag és huminsav tartalmú termékek használatát. (Növénytáplálás termékei/Humifert).




Érdemes megjegyezni, hogy a vizsgált minták 7%-a szikes termőhelyről (1. ábra) érkezett. A szikesek esetében a nátrium (Na) toxikus mértékben halmozódik fel a művelt talajrétegben. Tapasztalatunk szerint ennek a problémának a javításáról kevesebb a gazdálkodók ismerete, mint a savanyú talajok esetében. Átmeneti javítási lehetőséget nyújtanak a gipsz alapú talajjavítók (Talajaktivátorok/GranuGips), melyekkel a szikfoltok is kezelhetőek differenciált talajjavítási technológia alkalmazásával, viszont a probléma hosszú távú megoldást csak a drénezéssel együtt érhetjünk el. A drénezés megoldást jelent a belvizes területek eredményes művelésére is, amely probléma jelentős a szikesek és a réti talajok esetében is.


A makroelemek, foszfor (P2O5) (7. ábra) és kálium (K2O) (8. ábra) esetében a 2022-ben vizsgált minták zöme jó ellátottságot mutatott. A tápanyag technológia és a kijuttatandó hatóanyag mennyiségek tervezésénél érdemes azonban figyelni a talaj és növény foszfor és kálium tápanyagszükségletének arányára, amely az esetek zömében eltérő azaz nem 1:1 arányú. Ebből következően a forgalomba lévő 1:1 arányú foszfor és kálium tartalommal rendelkező műtrágyák használata esetén igen nagy kompromisszumot kötünk a hatékonyság és a költséghatékonyság tekintetében, hiszen a szükségtelenül magas hatóanyagtartalom nem emeli az eredményt csak a költséget, az elégtelen mennyiségű hatóanyag pedig gátolja a magasabb eredmény elérését.




A mezoelemek esetében a mészellátottságról már esettszó, hiszen a mész mint pH puffer is jelen van a talajban, ugyanakkor fontos tápelem a növények számára. A magnézium (Mg) (9. ábra) a vizsgált talajminták túlnyomó részén jó értékeket mutatott, egyes homoktalajok esetében tapasztalható gyenge magnézium tartalom. A kén (SO4) ellátottság értékei már gyengébb képet mutatnak, ezért folyamatos pótlásuk szükségszerű, akár kéntartalmú alaptrágya, fejtrágya vagy/és lombtrágya formájában.



A vizsgált mikroelemekkel kapcsolatban fel kell hívnunk a figyelmet a talajvizsgálat, illetve a növényvizsgálat szerepére a lombtrágya termék megválasztásában. Az alábbi 3 ábrán jól látszik a valós szükséglet és a szokások közötti különbség. A lombtrágya termékeket a gyártók a növény elsődleges mikroelemszükségletéhez igazítják, ugyanakkor az értékesítők nem korrigálják az általános javaslatot a valós hiányhoz. Például a kalászosok esetében mindenképp rezet (Cu) (10. ábra) keresünk, ugyanakkor a legtöbb esetben inkább a cink (Zn) (11. ábra) hiányzik. Sok kereskedő mangán (Mn) (12. ábra) termékkel újítja a portfólióját és hangzatos marketinggel hirdeti, de a valóság az, hogy a talajok többsége túlzott mértékben tartalmazza. A gazdaságban legjobb hatású terméket úgy választhatjuk ki, hogy megnézzük a talajvizsgálatot, illetve ha még pontosabbak akarunk lenni akkor növényvizsgálatot is végeztetünk, ami a valós felvételt is megmutatja. A 3 mikroelem közül egyértelmű, hogy legtöbb esetben a cinkre kell odafigyelni, mely pótlását startertrágyákkal, és lombtrágyákkal tudjuk biztosítani. (Növénytáplálás/Lombtrágyák)








86 views0 comments
bottom of page