CÉLEGYENESBEN A KALÁSZOSOK
- marketing82398
- Jun 11
- 4 min read
Az Agronómiai Kalendár program keretében május végén lezárult a kalászosok állományainak nyomon követése. A vizsgálat elsődleges célja a hozamkilátások felmérése volt, hiszen a terméshozamot legnagyobb mértékben a kalászok száma határozza meg. Ezt a szárbaindulás derekán végzett állományvizsgálattal lehet a legjobban nyomon követni. Alább ennek eredményeiről adunk tájékoztatást.
HOZAMKILÁTÁSOK 90 HELYSZÍN ALAPJÁN
A vizsgálati időszak alatt 90 helyszínen mértük fel az állományok homogenitását, a tövenkénti hajtásszámot, valamint a szárba indult hajtások arányát.
A kalászosok esetében a szárbaindulás kezdete kritikus időszaknak számít, hiszen ekkor dől el a hozam szempontjából fontos paraméterek döntő többsége. Kiemelt jelentősége van annak, hogy a korábban kialakult oldalhajtások közül mennyi lép tovább a szárbaindulás fázisába. Ezt a célt szolgálta a szaktanácsadói hálózatunk által végzett részletes helyszíni felmérés.
ÁLLOMÁNY EGYENLETESSÉG
Vizsgálataink alapján az állományok többsége megfelelően homogén képet mutat. A 90 vizsgált helyszín 85%-án az állomány homogén, míg mindössze 15 %-ban tapasztaltunk heterogenitást. Eszerint az állományok többségében a növények közötti konkurencia alacsony, a területek terméspotenciálját, a rendelkezésre álló erőforrásokat a növények hatékonyan tudják kihasználni.
Nincsenek olyan részei a területnek, ahol az állomány alacsonyabb fejlettségű, nincsenek jelentősen lemaradó, fejletlenebb foltok, amelyek visszafognák a terület terméspotenciáljának kihasználását.
TÖVENKÉNTI ÁTLAGOS HAJTÁSSZÁM: 4 fölötti érték, de nem mindenhol kielégítő a bokrosodás
A felmérések alapján az állományokban 4,05 hajtás jutott egy-egy növényre, ami összességében kedvező képet mutat a bokrosodás minőségéről. Ugyanakkor a részletes adatok arra is rávilágítanak, hogy az állományok 21%-nál, a bokrosodás jelentősen elmarad az optimálistól. A gyengébb bokrosodás hátterében a megkésett vetés, a kora tavaszi szárazság, valamint a fagykárok állnak.
A HAJTÁSABORTÁCIÓ JELENSÉGE MARGINÁLIS
A kalászosok a kedvezőtlen környezeti hatásokra - különösen a víz- és tápanyaghiányra - gyakran azzal reagálnak, hogy a bokrosodás végén, vagy akár a szárbaindulás során egyes hajtásokat elengednek, azaz abortálnak. Ez a folyamat közvetlenül csökkenti a majdani kalászok számát. A vizsgálatok során ennek a jelenségnek a nyomon követésére is kiemelt figyelmet fordítottunk. Az eredmények azonban megnyugtató képet mutatnak: az állományok többségében nem tapasztaltunk számottevő hajtásabortációt.
AZ ŐSZI FEJLETTSÉG JELENTŐSÉGE ISMÉT BEIGAZOLÓDOTT
A vizsgálatok rávilágítottak arra, hogy az állományok 21 %-ában volt tapasztalható gyenge hajtászám, ami ismét felhívja a figyelmet az őszi fejlődés minőségére. Azt tekinthetjük optimálisnak, ha az áttelelő állomány borítottsága eléri legalább az 50-60%-ot, mivel ez biztosítja a megfelelő alapot a tavaszi fejlődéshez.
Már korábban is ismert volt, hogy az őszi fejlődés jelentősége felértékelődik a hozam szempontjából. Ennek oka, hogy a tavaszi időjárás gyakran kedvezőtlen, nem támogatja a növények fejlődését, mert gyakran találkozhatunk kora tavaszi aszállyal és szokatlanul magas hőmérséklettel, mely megzavarhatja a bokrosodást és idő előtti szárbaindulásra késztetheti a növényeket. Ez végső soron alacsonyabb kalászszámhoz vezethet.
Emellett a fejlettebb, jobb borítottságú állományok kedvezőbb mikroklímát biztosítanak, ami elősegíti a tavaszi fejtrágyák bemosódását és hasznosulását. A sűrűbb növénytakaró csökkenti a talaj kiszáradását a gyakran szeles tavaszi időszakban is.
2025-BEN A SZÁRBAINDULÁS MINŐSÉGE ÉS HAJTÁSSZÁM NEM JELENT EXTRA KOCKÁZATOT A HOZAMRA
A 2025-ös tavaszi felmérések összegzése alapján elmondható, hogy a kalászosok az átlagosnál kedvezőbb körülmények között léptek a bokrosodásból a szárbaindulás fázisába. A növények fejlődését márciusban a talaj megfelelő víztartalma támogatta és a legtöbb területen a fejtrágyázás hatékonyságát sem csökkentette a bemosó csapadék hiánya.
Bár a területek közel 20 %-án gyenge hajtásszámot tapasztaltunk, ez elsősorban a gyengébb őszi fejlődés következménye, nem pedig a tavaszi körülményeké.
Összességében a szárbaindulás minősége és a hajtásszám nem jelent olyan mértékű kockázatot, amely érdemben veszélyeztetné a hozamkilátásokat.
HOZAMKILÁTÁSOK ALAKULÁSA, ASZÁLY HELYZET, A GYÖKÉRZET SZEREPE
Májusban az országos átlagoshőmérséklet 2-3 fokkal elmaradt a sokéves átlagtól. Ez a hűvösebb időjárás részben elfedte a csapadékhiányból eredő kockázatokat, mivel a növények vízigénye mérséklődött, így az aszálytünetek kialakulása is késleltetve jelentkezett. A vegetáció fejlődését a lokálisan előforduló fagyok ugyan hátráltatták, de az alacsonyabb hőmérséklet önmagában nem okozott jelentős károkat ebben a hónapban.
A korábbi előrejelzéseknek megfelelően június elején markáns felmelegedés következett be: június első napjaiban a napi középhőmérséklet 5-6 fokkal haladta meg a sokéves átlagot.
Ez a hirtelen hőmérséklet emelkedés újra előtérbe helyezte a vízellátottság kérdését.
A szemfejlődés időszakában a kényszerérés kockázata jelentősen megnőtt. A hirtelen felmelegedés és a csapadékhiány együttes hatására a növények természetes érési folyamata felgyorsult, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja a minőségi paramétereket, különösen a HL súly romlása és a megszorulás esélye vált hangsúlyos kockázattá.
Az aszályhelyzet az elmúlt egy hét során jelentősen romlott. Míg június elején a művelt területek többségén még nem, vagy csak enyhe aszály volt tapasztalható, mára a termőterületek nagy részén közepes mértékű aszály alakult ki. Ez a változás tovább növeli a kényszerérés valószínűségét és ezzel együtt a hozam- és minőségromlás kockázatát is.
A jelenlegi aszályos időszakban különösen felértékelődik a növényállomány gyökérzetének fejlettsége és mélysége. Azok az állományok, amelyek mélyre hatoló, jól fejlett gyökérzettel rendelkeznek, képesek elérni a talaj mélyebb rétegeiben még rendelkezésre álló vízkészleteket.
Ha a gyökerek számára a talaj mélyen átjárható és a gyökréfejlődést korábban nem akadályozta tápanyaghiány (pl. Ca, Zn hiány), akkor a búza képes ezt a vízkészletet hasznosítani, így mérsékelhető a kényszerérés kockázata a tenyészidő végén.
A kora tavaszi vizsgálataink során a gyökérzet fontosságára rendszeresen felhívtuk partnereink figyelmét. A tavaszi regeneráció időszakában erre fordított figyelem most térülhet meg igazán.
A mindennapi gazdálkodás során fontos, hogy legyen mellettünk olyan szakember, aki időben felhívja a figyelmet a technológiai döntések sarkalatos pontjaira és a potenciális kockázatokra. Az Agro Masters tápanyagutánpótlási szaktanácsadói ebben nyújtanak támogatást.
Az állományok folyamatos nyomon követésével segítjük a gazdálkodói munkát.
Commentaires