A kukorica mikroelem szükséglete és a lombon keresztüli mikroelem pótlás szerepe

A kukorica tápanyagellátásáról szóló szakmai diskurzusban a nitrogén, foszfor és kálium dominál, miközben a mikroelemek szerepe gyakran háttérbe szorul. Pedig a nagy terméspotenciálú hibridek, a magas hozamcélok, a szélsőséges időjárási körülmények és a magyarországi talajok sajátosságai miatt a mikroelemek jelentősége folyamatosan növekszik.

Az elmúlt években számos amerikai egyetem (Nebraska, Iowa State, Purdue), valamint nemzetközi kutatóintézet vizsgálta a kukorica mikroelem-felvételét, a mikroelem hiányok gyakoriságát és a lombtrágyázás eredményességét. A kutatások alapján egyértelműen kirajzolódik, hogy a kukorica számára a cink (Zn) a legfontosabb mikroelem, míg a bór (B) szerepe a generatív fejlődés során kiemelkedő. (extensionpubs.unl.edu)

A kukorica legfontosabb mikroelemei

Az amerikai szaktanácsadási rendszerek és egyetemi ajánlások alapján a kukorica mikroelem ellátásában a következő elemek bírnak gyakorlati jelentőséggel:

A Nebraska Egyetem szerint a kukorica különösen érzékeny az alacsony talaj-cinkszintekre, és ha a kukorica nem mutat cinkhiányt, akkor általában más kultúrák sem igényelnek cinktrágyázást. (extensionpubs.unl.edu)

Bórhiány kukoricában

Cink hiány kukoricában

Mennyi mikroelemet vesz fel a kukorica?

A növény teljes mikroelem felvétele sokkal nagyobb, mint amit a legtöbb termelő feltételez.

Különböző felvételi vizsgálatok alapján 1 tonna szemtermés előállításához a kukorica megközelítőleg az alábbi mennyiségeket veszi fel:

12 t/ha terméscél esetén ez a következő nagyságrendet jelenti:

A táblázatból jól látható, hogy a mikroelemek közül a cink felvétele kiemelkedően magas.

Mikor veszi fel a kukorica a mikroelemeket?

A Nebraska Egyetem kutatásai szerint a mikroelem felvétel időbeli dinamikája elem függő. (PMC)

A vizsgálatok alapján:

• a bór, mangán és vas felvételének 65–70%-a a címerhányás előtt megtörténik;

• a cink felvétele hosszabb ideig tart és a generatív fejlődés kezdetéig intenzív marad;

• a napi mikroelem-felvétel maximuma általában a 10–14 leveles állapot környékén jelentkezik.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mikroelem pótlás szempontjából a legfontosabb időszak:

(PMC)

Mit mondanak a kutatások a lombon keresztüli mikroelem pótlásról?

A lombtrágyázás az egyik legtöbbet vitatott kérdés a kukorica termesztésben.

A Nebraska Egyetem több helyszínen és több évjáratban vizsgálta a bór, mangán, vas és cink lombkezelések hatását. A kutatók azt tapasztalták, hogy a kijuttatott mikroelemek jelentős része valóban felszívódik, növeli a levél mikroelem koncentrációját és a növény teljes mikroelem-tartalmát. Ugyanakkor azokban az állományokban, ahol a növények mikroelem ellátottsága már eleve megfelelő volt, a további mikroelem kijuttatás rendszerint nem eredményezett statisztikailag igazolható terméstöbbletet. Hasonló eredmény született az Iowa State University 47 kukorica kísérletében is. Az eredményeket összesítve arra jutottak, hogy megfelelően ellátott állományokban a bór-, mangán- vagy cinktartalmú lombkezelések nem eredményeztek megbízható terméstöbbletet. (Integrated Crop Management)

Ez arra utal, hogy a mikroelemeknél – a nitrogénnel ellentétben – nem a minél nagyobb dózis a cél, hanem az optimális ellátottsági szint biztosítása. A hiány állapot megszüntetése jelentős termésnövekedést eredményezhet, azonban a szükséges szint feletti adagolás általában nem növeli tovább a termést, egyes mikroelemek túladagolása pedig kedvezőtlen élettani hatásokat is okozhat. (PMC)

Miért más a mikroelemek hatása, mint a nitrogéné?

A nitrogén esetében a termés reakció rendszerint széles dózistartományban érvényesül: a kijuttatott nitrogén mennyiségének növelésével a termés egy bizonyos pontig folyamatosan emelkedik. A mikroelemek esetében ezzel szemben a növény igénye nagyságrendekkel kisebb, ezért a cél nem a minél nagyobb mennyiség kijuttatása, hanem a hiány állapot megelőzése vagy megszüntetése. Amint a növény eléri az optimális mikroelem-ellátottságot, a további adagok jellemzően már nem eredményeznek további terméstöbbletet.

Tehát ez nem jelenti azt, hogy a lombtrágyázás felesleges lenne.

A kutatások szerint három esetben a mikroelem-lombkezelések kifejezetten indokoltak:

1. Igazolt hiányállapot esetén

Amennyiben levélanalízis vagy vizuális tünetek hiányt mutatnak, a lombkezelések gyakran jelentős termésreakciót eredményeznek. Különösen igaz ez cink-, bór- és mangánhiány esetén. (PMC)

2. Magas pH-jú, meszes talajokon

A cink, mangán és vas felvehetősége jelentősen csökken 7,0 feletti pH esetén. Ez a magyarországi mészlepedékes csernozjom- és dunai öntéstalajok jelentős részére jellemző. (extensionpubs.unl.edu)

3. Aszályos időszakokban

Száraz talajállapot mellett a gyökéren keresztüli tápanyagfelvétel drasztikusan lelassul. Ilyenkor a levélen keresztüli mikroelem pótlás jelentősége felértékelődik, mivel közvetlenül a növény anyagcseréjébe juttatja a szükséges elemeket. (journals.aesacademy.org)

4. Magyarországi talajok gyenge cinkellátottsága miatt

A hazai talajvizsgálati adatbázisok és a gyakorlati tapasztalatok alapján a magyarországi szántóterületek jelentős részén a cinkellátottság gyenge vagy közepes. Különösen igaz ez a magas pH-jú, karbonátos talajokra, ahol a talajban jelen lévő cink jelentős része a növény számára nehezen felvehető formában található.

Ezért a cink lombkezelések szerepe nemcsak átmeneti hiány helyzetekben, hanem preventív jelleggel is indokolt lehet, különösen intenzív kukorica termesztésben és 10 t/ha feletti hozamcélok esetén. Ezt a megállapítást a nemzetközi szakirodalom is alátámasztja, amely szerint a cinktrágyázás átlagosan 17%-os termésnövekedést eredményezhet cink hiányos körülmények között. (PMC)

Mely mikroelemek adják a legnagyobb esélyt termés reakcióra?

A nemzetközi szakirodalom alapján a kukorica válaszkészsége a mikroelemekre a következő sorrendbe rendezhető:

Több vizsgálat szerint a cink és bór együttes alkalmazása kedvezőbb eredményt adhat, mint az egyes elemek önálló kijuttatása. (pub.isa-india.in)

Gyakorlati következtetések a magyar kukoricatermesztés számára

A nemzetközi kutatások alapján a kukorica mikroelem stratégiájának középpontjába a cinket kell helyezni.

A legnagyobb valószínűséggel megtérülő mikroelem-kezelések:

A bór elsősorban a virágzást és a termékenyülést támogatja, míg a cink a teljes vegetáció során szerepet játszik a gyökérfejlődésben, a foszfor-hasznosulásban és a növény stressztűrésében. (Farm Progress)

Összefoglalás

A tudományos eredmények alapján a kukorica mikroelem gazdálkodásának kulcseleme a cink. A kukorica a mikroelemek közül ebből veszi fel a legnagyobb mennyiséget, és erre reagál a legnagyobb valószínűséggel terméstöbblettel.

A lombtrágyázás nem univerzális termésnövelő eszköz, azonban bizonyítottan hatékony:

• igazolt mikroelem hiány esetén;

• magas pH-jú, meszes talajokon;

• aszályos körülmények között;

• valamint olyan térségekben, ahol a talajok cinkellátottsága gyenge.

A nemzetközi kutatások és a hazai tapasztalatok alapján a modern, intenzív kukorica termesztésben a cinkre épülő mikroelem stratégia ma már nem kiegészítő technológiai elem, hanem a magas termésszintek egyik alapfeltétele. (extensionpubs.unl.edu)

Felhasznált főbb források

1. Stewart, Z.P. et al. (2021): Effect of Foliar Micronutrients (B, Mn, Fe, Zn) on Maize Grain Yield, Micronutrient Recovery, Uptake and Partitioning, Plants 10(3):528. (PMC)

2. University of Nebraska-Lincoln Extension: Micronutrient Management in Nebraska. (extensionpubs.unl.edu)

3. Iowa State University Extension: To Foliar Feed or Not. (Integrated Crop Management)

4. Mallarino, A.: Micronutrients for Corn and Soybean – An Iowa Perspective. (mawrc.org)

5. Mutambu et al. (2023): Maize grain yield and grain zinc concentration response to zinc fertilization – Meta-analysis. (PMC)

6. Jarecki et al. (2025): The Effect of Foliar Micronutrient Fertilization on Yield and Nutritional Quality of Maize Grain. (MDPI)